2009. május 17., vasárnap

Maciponcsó

Egy csodálatos, másfél éves kisfiú:




Egy maci, akivel mostanában mintha össze lennénk nőve:



Maci kb. máfél évvel ezelőtt, turkálóban hozzám szegődött jószág. Akkor az Eszteré volt, mostanában a Vince nyúzza. A maci eredete azért fontos, mert volt neki egy pólója, valami ilyesmi felirattal: szeretettel házassági évfordulótokra"--mindez persze angolul...De ugye a turi az a hely, ahol a maci pólóján a felirat adott...
Imádom ezt a figurát, gondolom sokan vagyunk ezzel így...mert pocakos, puha, nagyfejű. És éppen a pocak és a nagy fej okoz gondot, ha olyan ruhácskát készülünk kötni neki, amit egy másfél éves ali múlt Férfiember is le és fel tud adni rá, naponta akár hússzor. (én itt zártam ki a patentokat és a gombokat)

Maci új ruhájában:



Maciponcsó készült, kellően bő nyakkal, amit egy visszahajtással összébb húztam ugyan, de elég nagy maradt a könnyű öltöztetéshez.

És egy kép a boldog gazdi ölelésében:

2009. május 15., péntek

Válság



Azt hittem engem elkerül, hisz tele vagyok tervekkel, félben levő alkotásokkal. Nem lett igazam. Vagy a megkésett tavaszi fáradtság, vagy valami alkotói válság, de elkapott...nem alkotok. Ha ráérek, a gyerekekkel játszóterezünk, vagy olvasok, vagy egyszerűen csak játszunk.
Ez van, majdcsak kilábalok lassan.
Addig egy kép legújabb zoknimról, melyet a Testvérem csinált nekem:




Aha, hogy ne legyen minden olyan egyszerű, a kép többedszerre se oda sikerült, ahova szerettem volna...de már ígymarad!

2009. május 4., hétfő

Kész!!!!

Órák óta azzal szúrom el az időt, hogy az érdekesebb bejegyzéseket áttelepítsem, és valami nekem tetsző formát adjak ennek a szegény blognak...Mennyit köthettem vagy keresztszemezhettem volna ennyi idő alatt!
Csak:
  • Olyat szeretnék, ami tetszik
  • Ami kifejez engem
  • Amiből nincs még ezer
Tudom, a mostani forma átmeneti...majdcsak lesz jobb

Most

ezeket készítettem...a kis virág a Keresztszemes magazin e havi ingyenes mintája volt, sokkal egyszerűbb, mint a múltkori nyuszis képecske:

És a sorozat következő képecskéje is elkészült:


Megmutatom

életem első, saját készítésű poncsóját:

Orsika ma délután már meg is kapta, de nem tudtuk lefényképezni benne, ezért modellem Aprócska volt, aki nagyon élvezte már a próbálgatást is...

A végére a tűn több, mint 400 szem volt (ötös tűvel kötöttem)...rögtön megértettem, Gabella miért nem vállal felnőtt poncsót...A fonal szintén turiból beszerzett, egy szép nagy gombolyag volt, és csak amikor elkezdtem csinálni, akkor derült ki, hogy egy csomó fel van vagdalva belőle kb másfél méteres darabokra. Abból lett a rojt, az egészben levő részből a többi...és kb egy maréknyi fonal maradt.

A férjem azt mondta, mire vége a tavasznak, már kész is lett...pedig nem én tehetek a rövid tavaszról...de szerencsére akkora lett, hogy ősszel még jó lesz neki.

Itt a tavasz!!!

Vagy ez már nyár? Mindenesetre ez az oka, hogy nem írok túl gyakran. Aprócskával felfedeztük a játszóteret, csúszdázik, homokozik lelkesen, ez persze 1000% figyelmet követel tőlem.

Így aztán csak esténként, mikor mindenki alszik már, akkor tudok "alkotni".

Elkészült végre a nyuszi, ebből képeslap lesz:

Készült egy hajó, ami terveim szerint egy sorozat része:


És elkészült Orsika poncsója is, már csak a rojtok hiányoznak róla. Ha teljesen kész lesz, akkor csinálok csak fényképet.

Kiskacsa

Egy újabb keresztszemes próbálkozásom:

A minta az újságban nem ezekkel a színekkel volt, de nekem ezek voltak itthon...és egyébként is: ki mondta, hogy egy kiskacsának nem lehet kék masnija? (az eredeti mintán mandarinszínű)

Ahhoz képest, hogy ez nem egy nagy minta, (sőt, kimondottan kicsi) két estém ment rá. Gyakorolnom kell, hiszen a terveim hatalmasok...de ez még titok!

Egyenpulcsi 2.

Elkészült végre Gergő egyenpulcsija is!

Az igazság az, hogy az eleje és a háta már néhány hete kész, csak az ujját nem tudtam elsőre se, másodikra se jól összehozni, így egy kicsit félretettem, és amikor újra elővettem, három nap alatt kész lett. Ma ebben ment suliba. Remélem délután tudok róluk közös képet csinálni, reggel Vince még pizsiben volt, olyat meg ugye mégsem akartam...

Gergő:


Zokni Orsinak

Készítettem egy zoknikát...28g fonal kellett hozzá (ennél csak kb 3m-rel volt több)Annyira tetszett ez a fonal, hogy az utolsó centit is szerettem volna hasznosítani belőle, ezért Orsinak kötöttem egy zoknit.

Íme a zokni és kis gazdája:

És még egy kép, január elején készült (most annyira játszottak, hogy nem voltak egymás mellett nyugton egy kép erejéig sem)

Tehát: a "kisunokám" és a kisfiam:


"Ehető" gyurma

Gyurmát főztem a gyerekeknek. Régen csináltam már, hiszen a nagyok már nem gyurmáznak, Aprócska meg kicsi volt. A helyzet most: a nagyok nagyon élvezték a gyurmát, a Vince azonban még mindig kicsi hozzá...

A gyurma receptje:

  • 20 dkg liszt
  • 10 dkg só
  • 1 ek.étolaj
  • 3 dl víz
  • 2 mokkáskanál citromsav

Ezeket egy lábasban fel kell tenni főni, szigorúan folyamatosan kevergetni, mert könnyen leég. Addig kell főzni, amíg "kifényesedik". Temperával vagy ételfestékkel színezhető, (színenként külön zacskóban szoktuk) a hűtőben kell tárolni. 3 adagot főztem, szerintem ennél kevesebbnek nem érdemes nekiállni :)

A mai adagot málnapiros ételszínezővel (rózsaszín), keserűmandula-aromával (zöld) és valamilyen más aromával, amin nem volt már meg a felirat (narancssárga) színeztem, számítva rá, hogy a Vince megkóstolja. Azért írtam, hogy "ehető", idézőjelben, mert ha megeszi, semmi baja nem lesz tőle, de iszonyatos íze van, egyszerre nagyon sós és nagyon savanyú. Tehát ehetetlen :)

Kesztyű

Kesztyű lett a Zsuzsikától legutóbb kapott csodálatos fonalból.

Így: mivel ez egy zokni-fonal, vékony, 60 szemmel kezdtem. Kötés közben nem mértem, de pontosan 7cm lett az egy simaegy fordítottal kötött passzé. A hüvelykujjhoz 9 szemet tettem félre, amikor az ujj kialakításához szedtem fel a szemeket, akkor viszont 12-t szedtem. Így,a 21 szemmel már elég tágas lett duci kis ujjacskámhoz :)

Az orrát kicsivel a kisujj felett kezdtem fogyasztani úgy, hogy minden sorban fogyasztottam, és amikor már csak 4-4 szem volt a tűkön, összehúztam. Szerintem jó lett...Pontosan 5 dkg fonalra volt hozzá szükség, kb.1 m-t kellett csak a másik gombolyagból hozzátennem. Még jó hogy volt másik gombolyag....


Bóbita

Bóbita bábot kellett készítenie Gergőnek...elkezdtük, és mikor már majdnem kész lett, akkor gondolkodtunk el rajta, hogy: "Milyen tündér is a Bóbita????" Lehet, hogy a tavasz utáni egyre nagyobb vágyunk látszik ezen a bábon, és Bóbita mégiscsak álomtündér, ahogy az a második gondolatunk volt?

Szerintetek?

A mi Bóbitánk:

A képen a színek egy része nem az igazi: a szárnya két rétegű, egy zöld és egy narancssárga egészen lágy papír, a hajához pedig az Anyukámnak karácsonyra készített csodálatos szőrös sál maradékának aranyszínű részét használtuk fel.

Kíváncsi vagyok a tanító néni mit fog szólni hozzá...

Újabb zoknik

Cselhez akartam folyamodni magammal szemben és nekiállni az új fonalaknak azelőtt, hogy kész lett volna a saját zoknim. Előszedtem hát a másik készlet 2,5-es tűt, igenám, csak nem volt üres...elfelejtettem, hogy elkezdtem a Gergőnek egy zoknit maradék fonalból, úgyhogy gyorsan be kellett fejeznem.

Ilyen lett (a maradék volta miatt nem volt lehetőségem "egyformára" kötni, ki volt számolva a fonalam):

Ma hajnalban pedig elkészült a sajátom is! Szerintem csodálatosan szép színe van, nagyon illik hozzám. Megharcoltunk egymásért, hiszen valahogy a szokásosnál is vékonyabb ez a fonal és 2,5-es tűvel bizony nem volt túl szapora :)

De megérte!!!!


Szürke-rózsaszín pulcsi

Elkészült Eszterem "lovaglós "pulcsija. Azért írtam idézőjelbe, mert szerintem jobb lett, mint amilyenre számított és nemcsak lovagolni akarja felvenni.

A fonalat még november végén vettem a Lidlben, rózsaszín-szürke-fehér foltos. Semmi mintát nem kötöttem bele, elég "mintás" a fonal magában. Nehéz is volt kötni, nem csúsztak szépen egymás után a szemek. A nyaka egy laza garbónyak, íme:


Zoknikötés képekben

Gergő lába most 34-35-ös, a zokni jó vastag fonalból készült (Color varázs), 4-es zoknikötőtűvel.

40 szemmel kezdtem, egy sima egy fordítottal, 11 cm hosszan.

A sarok első részéhez a fele szemszámot egy tűre szedtem, és kötöttem 20 sort, egy sor sima, egy sor fordítottal.


A sarok kialakításának második része a sapka. A 20 szemet úgy osztottam el, hogy a sapka közepe 6 szem volt.

A félretett kötőtűk újra "játékba hozásához" a két oldalon 13-13szemet szedtem fel (bármennyire is nem szeretem ezt a számot, így jött ki).

A következő képen a kialakított háromszög látszik, ahogy a szemeket lefogyasztottam, hogy minden tűn 10-10 szem maradjon.

A zokni orrát kb a kislábujj vonalánál kezdtem el fogyasztani, így:

  1. két-két tűről egyre szedtem a szemeket, hiszen nem volt sok és rendesen tudtam így is mozgatni őket
  2. 3 sorban a tűn levőszemek közül az első kettőt és az utolsó kettőt is összekötöttem
  3. 2 sorban nem fogyasztottam
  4. folytattam a fogyasztást, és amikor már csak 6 szem volt a tűn, összehúztam és belül elvarrtam

Az az igazság, hogy a zokniban az orrát utálom legjobban csinálni. Annyi időm nincs, hogy egyszerre megcsináljam a kettőt, még egyet is legalább két nekifutásra hozok össze, és ha abbahagyom, elfelejtem, hol is tartok éppen a fogyasztással...Így aztán nincs két zokni, aminek egyformán fogyasztottam volna az orrát (az a jobbik eset, ha a jobb és bal lábra való egyformára sikerül :) ez most így van, még akkor is, ha a kép csal egy kicsit)

És a kész zokni:

Nem foglalkoztam vele, hogy egyformán csíkos legyen, vagy hogy ugyanolyan színnel kezdődjön, mert ez csak alvószokni...És a Tollasbálban úgyis az én fiam a bál királya....

Karácsonyi ajándék

Amit most szeretnék megmutatni (eldicsekedni vele), azt nem én csináltam, hanem a Testvéremtől kaptam karácsonyra.

Erre a bejegyzésreazóta készülök, de nem tudom hogyan írjam le a kendőmet: vállravethető, kb 70x180 cm, csodálatos puha...inkább megmutatom:

Az első képenjobban látszik talán, hogy milyen fonalból készült,a második képen viszont a leírhatatlanul csodaszép színe és puhasága látszik jobban.

És ezt az én ügyes Énsóm csinálta nekem...

.


Egyenpulcsi 1

A múltkor a piacon kedvenc fonalasomnál nézelődve megláttam egy zoknit. Ez magában nem akkora csoda, olyat én is tudok :). A színe volt, amibe rögtön beleszerettem.

Red Heart Dallas Stripes nevű, színátmenetes fonal, 200g-os gombolyag (2200Ft).Törökországban gyártják, 100% műszál, de nagyon jó puha és rugalmas. Nagyon szép színekben láttam még, kétféle színmegoldással, az egyik ilyen csíkos lesz, a másik foltos. Volt barna, narancssárga, lilás, szürke (az nagyon tetszett), ám úgy gondoltam, a két csodálatos fiamhoz a kék illene legjobban.

A fiaimnak készül egyenpulcsi belőle. Egyszerű de mutatós rizskötéssel, az eleje közepén egy egyszerű csavarással. A Vincéé már kész, mert ő a kisebb. Most csak a pulcsit fényképeztem le, uganis a legényke pulcsiban nem maradt addig nyugton, hogy egy normális képet csinálhassak, lehetőleg úgy, hogy még a pulcsi mintája is látszik.

Ha a Gergőét is sikerül megcsinálnom, akkor majd készül közös fénykép (mert persze a Gergővel majd a Vince is nyugodtan fog tudni állni...)

Ehhez az aprócska pulcsihoz majdnem egy egész gombolyag fonalra volt szükség...Megmértem, mert elhatároztam, hogy összeszámolom mennyi fonalat fogok felhasználni az év során: 148g.


Valami más

Úgy gondoltam, nem szeretnék több blogot írni, ahol csak az egyik vagy csak a másik technikával készült alkotásaimat mutatom meg, hanem itt egyben mindent.

Mostanában a kötés szerelmese lettem megint, főleg mióta a gyerekek egy fonal láttán már mondják is a kívánságot, hogy mi legyen belőle...Időnként, főleg pihenésképpen gobelint is szoktam varrni. Ezt a tevékenységet csak természetes fénynél szeretem csinálni, és mivel néhány perc teljes nyugalom kell hozzá folyamatosan, így a Vince mellett ez háttérbe szorul ( a kötésnél nagyobb a tű, a gombolyag, és főleg általában csak egy van elől belőle, amit ő elcsórhat és szétszedhet ha nem vagyok elég éber)

Ez a kép nem teljesen készült mostanában, csak a befejezése húzódott el...rossz tulajdonság, de ha valamiben nem vagyok teljesen biztos, hogy olyan lesz, amilyet szeretnék, akkor nem kezdem el. Így történt ez a kislány arcával, főleg az orrával. Így az Eszternek megígért kép befejezése váratott magára. Most azonban vettem egy nagy levegőt, így már csak a kereteztetés maradt hátra.

A kép eredeti mérete 23*30 cm, normál alapra készült.

A következő képet a Gergőnek szántam, de míg az Eszteré nem lett kész, ezt se kereteztettem be. Ez egy kicsit kisebb, 15*20cm, ez is normál alapra készült.

Szólj hozzá!Szerkesztés...

Zoknikötés

Konkrét számokat nem szeretnék írni, mert azt fonala és kötési technikája válogatja, nekem is minden egyes darabnál próbakötést kell csinálni és számolgatni.

Szükség van az 5 db harisnyakötőtűre. A kezdő szemszámot én egy tűre szoktam felszedni és a második sorban elosztani a négy tűre egyformán. A zokni száránál nálam a patentkötés jött be, az nyúlik meg legkevésbé.( Hogy egyes vagy dupla patent, az attól függ, hogy az egyformán elosztott szemek páros vagy páratlan számúak-e egy tűn.). Az 5 tűvel körbe dolgozunk. Miután tetszőleges mintával megkötöttük a zokni szárát, a sarkát és a talpát sima kötéssel folytatjuk.

A zokni sarka két részből áll: először a kezdő szemszám felével dolgozunk (vagyis két tűn levő szemmel)Egy tűt félreteszünk, és csak néggyel dolgozunk úgy, hogy a két tűn levő szemeket egyre átszedjük és annyi sort kötünk sima kötéssel, ahány szem van a tűn. Az első szemet nem kötjük le, csak átemeljük. (ahhoz, hogy kívülről sima legyen a zoknink, egy sort simán, egy sort fordítottan kötünk. Így egy négyzetet kapunk.

A sarok második része a sapka. Még mindig csak 4 tűvel dolgozunk, oda-vissza haladva. A tűn levő szemszámot elosztjuk három egyenlő részre. A sima sorban az eslő kétharmadot lekötjük, az utolsó szemet összekötjük a harmadik harmad első szemével. Ezután fordulunk. Visszafelé lekötjük a középső harmadot, ennek utolsó szemét összekötjük az első harmad első szemével és fordulunk. Ezt addig ismételjük, amíg a külső harmadok elfogynak. (kb a második sortól látszik, ól csináljuk-e, mert kezd kialakulni a sapka-az ív, ami a sarkadnál lesz).

Újra beáll az ötödik tű. A sarok szélszemeit felszedjük (figyeljünk, hogy a két oldalon ugyanannyi szem legyen), a sapkánál a tűn maradt szemeket két részre osztjuk. Simán kötünk tovább! (most már csak sima sorokkal dolgozunk). Ne ijedjünk meg, miután rendeztük a szemeket a két tűn, a felszedett szemek többek lesznek, mint az eredeti.)

Most következik a háromszög kialakítása. A két tűn, ahol több van, szépen türelmesen soronként le kell fogyasztani addig, míg eléri a kiindulási, és a másik két tűn levő szemszámot (két-két szemet összekötünk).Körbe kötünk már az 5 tűvel! Ha elértük a kívánt szemszámot, folytatjuk a kötést, elkészítjük a zokni talpát, lábfejét.

És a zokni orrának kialakítása van már csak hátra. (én kb a lábujjak kiindulásánál szoktam elkezdeni a fogyasztást). Az első és harmadik tűnél a két utolsó előtti szemet összekötjük, az utolsó szemet simán lekötjük. A második és negyedik tűnél az első szemet lekötjük és a másodikat-harmadikat kötjük össze. (ez lehet hogy bonyolultnak tűnik, de a lényeg, hogy a talpad szélénél van a fogyasztás)Így fogyasztunk:

1x negyedik sorban (három sort fogyasztás nélkül kötsz, a negyedikben fogy.)

2x a harmadik sorban (két sort fogy. nélkül, a harmadikban fogy., aztán megint kettőben nem)

3x minden második sorban

aztán minden sorban, míg minden tűn csak két szem marad.

Ezeket fonállal tűvel átfűzzük, a zoknit kifordítjuk és az orrát elvarrjuk.

Aztán megmutatjuk a családnak és bezsebeljük a dícséretet: "Anya, milyen ügyi vagy", felvesszük a rendelést: "Anya, nekem is csinálj!"

Jótanács, hogy egyforma legyen a két zokni: írd fel, hány szemet szedtél fel a sarok négyzetnél.(én mindig elfelejtem). Jelöld meg valami jó rikító színnel, hogy hol kezded az orrát fogyasztani (vagy bármi más módon, nekem ez vált be)

Sok sikert a munkához!

Ha nem érthető a leírás, szóljatok és csinálok fényképeket a munkafázisokról!

Itt vagyok

Megpróbálom a blogolást itt folytatni...
Hátha itt mozgalmasabb napjaim lesznek...

Úgy tervezem, hogy az eddigi bejegyzéseimet átpakolom ide, ez nyilván nem két perc lesz, de folyamatosan csinálom (amennyire anyai teendőim engedik)