Új élet

 Ez az év messze nem úgy alakult, ahogy elterveztem, ebben a mondatban pozitív és negatív dolgokra is gondolok. Hogy pontosan mire, az majd az évet záró "értékelő" bejegyzésből fog kiderülni.

Most arról írnék pár szót, ami az előző bejegyzés írásakor jutott eszembe és gondolkodtatott el: miért olvasok kb sablonos "limonádé" regényeket. Előre is bocsánat, ha ezzel a kategóriával bárkit megsértek, de nem gondolom hogy az olvasmányaim szerzői olvassák a blogomat :). 

Említettem hogy a nyáron munkahelyet váltottam és bár a szakmámban maradtam, az előző és a mostani között és és föld a különbség. Egy csomó dolgot tanultam már az elmúlt két hónapban, ez volt a célja a munkahelyváltásnak. A fejlődési lehetőség meg nem adása volt az első dolog amiért a távozás gondolata megfordult a fejemben, aztán persze jött a többi amit nem voltam képes feldolgozni, elviselni. Bizosan ki merem jelenteni mostanra már hogy nyertem ezzel a váltással. Nyertem a tanulást, fejlődést, egy sokkal jobb munkahelyi légkört. Azt is  a pozitív dolgok közé sorolom, hogy kiderült ismét hogy akiket barátnak illetve kollegánál többnek hittem, nem azok. Öt évvel ezelőtt is ugyanez történt, akkor is én álltam fel és hagytam ott az iskolát, de akkor megviselt ez a dolog. Ha nekik ennyi volt ez a kapcsolat, akkor nekem se szabad hogy egyetlen perc fejfájást se okozzon. Rengeteget dolgozom, szó szerint végigdolgozom a nyolc óra munkaidőmet minden nap. Minden feladat új, a rendszerek is újak, az elődöm által ellátott feladatok megoldása nekem sokkal több időt vesz igénybe. Ehhez itt van  a magammal szemben támasztott maximalizmusom, amiből bármennyire szeretnék is nem tudok lejjebb adni. Elégedetlen vagyok magammal, kudarcnak élem meg a napok nagy részét, még akkor is ha a fáradtság olyan szintjére jutottam hogy nem is hittem hogy van ilyen. Ez elég hosszú magyarázat volt arra, hogy ilyen napok után nem vágyom semmi komoly dologra, semmi gondolkodnivaló történésre, csak hagyom hogy sodorjanak a kialakuló szerelmek...mert az jó, aranyos, izgalmas, időnként tanulságos. És ennek oka lehet az is, hogy még mindig szerelmes vagyok, több mint hat év után is...és egyre jobban...

Olvastam 2026/20.

 Laurie Gilmore: A Pumpkin spice kávézó

Tavasszal olvastam (itt írtam róla) a szerző másik regényét, ami nagyon tetszett. A nyáron volt egy alkalom amikor sikerült csupa olyan könyvet elhoznom, ami nem kötött le, ezért hogy most ne járjak így, előjegyeztettem néhány olyan szerző könyvét, akitől már olvastam jót. Ez is köztük volt, és természetesen a sorozat harmadik része is, pedig nem olvastam utána hogy ezek ugyanabban a városkában játszódnak. Így az a fura helyzet adódott hogy nagyon hasonlónak érzem mint az előző háromkötetest, amiről első pillanatban tudtam hogy sorozat.

A történet egy lányról szól tulajdonképpen, aki egy nagyvárosból a családias kisvárosba költözik hogy a nagynénje kávézóját üzemeltesse. Hamar szikrázni kezd a levegő közte és a jóképű farmer között, ami ellen próbálnak tiltakozni mindketten, de van amikor ez hiábavaló. Sok kaland, legyőzésre váló akadály és megoldandó rejtély segít nekik hogy elfeledjék kétségeiket és átadják magukat a szerelemnek.

Nagyon tetszett ez a könyv is, azt kaptam amire vártam, hasonló élményt várva vágok bele a harmadik részbe.

Színház: Díva Dáma Perszóna

Néhány évvel ezelőtt Bikalon volt szerencsém megnézni, részt venni az Ágens Társulat Kurtizánképző előadásán. Céges rendezvényen, társasággal voltam ott, ez is biztos befolyásolta az interaktív előadás hangulatát, de nekem nagyon tetszett. Egyszemélyen előadás volt, a férfi-nő kapcsolat milyenségéről, a kommunikáció fontosságáról. Zina, az előadó nálam már akkor is a nem mindennapi, megosztó jelzőt érdemelte ki, bár hangsúlyozom, az egy nagyon szórakoztató, ugyanakkor elgondolkodtató előadás volt. Utána kerestem hol lehet még megnézni, de néhány hétköznap esti budapesti előadáson kívül nem találtam mást, az meg akkor még nem volt megoldható. Elmaradt, nem mutattam meg a Kedvesemnek. Nagyon megörültem neki, amikor láttam hogy az ő előadása, a Kurtizénképző "folytatása" lesz Lepsényben. Rögtön mentem jegyet venni és nagy lelkesedéssel vártam az eéőadást. Kedvesemmel és a barátnőmmel voltunk és csupa jót mondtam nekik róla. Ehhez képest nekem óriási csalódás volt. Elvileg a nők megfelelési kényszeréről szólt volna, nekem az járt a fejemben végig hogy ez meg hogy kapcsolódik ahhoz...Volt néhány poén, de összességében nekem egy erőltetett előadásnak tűnt. Zina most nem egyedül volt, Vucsics Virággal ketten voltak az előadás. Sokkal ügyesebben és hangsúlyosabban meg lehetett volna fogni a dolgot a kétféle korú és állapotú nő szemszögéből is, ez most nekik nagyon nem jött össze.

Olvastam 2026/17-18-19.

 Manuela Inusa:

A Valerie Lane álmodozói...ez az alcíme ennek a háromrészes regénynek.

A történet szereplői mind bolttulajdonosok a Valerie Lane -en. Barátnők, természetesen mindenkinek megvan a saját problémája, de bármi történik is, számíthatnak egymásra. Az első kötetben a teaházat üzemeltető lány és a teákat szállító fiatalember szerelme szökken szárba, a másodikban a csokiboltos lány lép ki a megromlott kapcsolatából és a kötet végére rátalál a szerelem a titokzatos hétfői vásárló személyében. Nekem a legmeglepőbb a harmadik kötet volt, ahol Ruby, a régiségboltot édesanyjától megöröklő fiatal lány  és az utcán élő hajléktalan Garry kapcsolata fordul szerelembe. Ruby nagyon fiatal még és az élet igen komoly feladatok elé állítja, de megbírkózik vele majd a fiú is a segítségére siet. A lányok rendszeresen szerdánként összejövetelt tartanaak, teával, nasikkal, ahol megbeszélik életük és a kisváros eseményeit és ha kell segítenek azon, akinek szüksége van rá. 

Színház: Az éj eleganciája

 Judit barátnőmmel voltam ezen a csodálatos előadáson. Három ilyen hang egy színpadon, nagyszerű dalokkal, humoros összekötő szövegekkel. Jól ismert és általam kevésbé ismert operettrészleteket hallgathattunk Mahó Andrea, Csengeri Attila és Kovács Gábor előadásában. Kovács Gábor nekem teljesen ismeretlen volt, de olyan hangja van hogy felejthetetlenné tette az előadást.

https://youtube.com/watch?v=1VJT9bu9soU&is=fQF5fcmmWwcPOxXm

Mindenkinek ajánlom aki szeretne egy kellemes estét

Olvastam 2026/16.

 Katie Fforde: Egy varázslatos este

Amikor a könyvtárban keresgélek, gyakran nézegetem az ő könyveit. Lehet hogy azért mert sok van? Eddig egyet olvastam ezt. Úgy rémlik volt már olyan is, amit elhoztam, elkezdtem, de aztán nem fejeztem be. Ez azért jutott eszembe, mert ez a mostani is nehezen ment. Pedig az írás jó, a történet jó, csak vannak benne elég feleslegesnek tűnő, hosszú, sehonnan sehova nem vezető oldalak, ami unalmas. Ezen átlendültem, és a végére egész gyorsan ment az olvasás.

A történet helyszíne Csalogányliget, egy régi kastéy, amit szállodává alakítottak. Itt dolgozik Meggie édesanyja, aki egy nehéz helyzetbe kerülve a lányától kér segítséget. Egy nagyszabású  eseményt kell lebonyolítania, és a szakács lelépett. Meggie megy, megoldja a problémát, még akkor is, ha 1966-ban, amikor e regény játszódik, ez nem megszokott dolog. Nő a konyhában...a tulajdonos fia nem is nézi jó szemmel, ás a regény végére természetesen öszzeszerelmesednek. Igaz ugyan, hogy közben Meggie elmegy, elmenekül a viszonzatlannak érzett szerelem elől Franciaországba, de Justin utánamegy és minden jóra fordul.

Zoknik

 Nem most készült, még tavasszal, de nem került ide fel, mert a szálak elvarrása elmaradt. Most viszont Kispasinak nagyon jókor találtam meg, a méret tehát 43-as: