Olvastam 2025/20.

 Zubor Rozi: A napló

Keménytáblás könyv...

Elegáns, nőies...

Levettem a polcról, visszatettem, majd mégis eljött velem..

Elkezdtem olvasni, félretettem mert nem strandra való, aztán újra elővettem...

Egyszerre ismerős és ismeretlen..egy anya, dolgozó nő, vágyakkal, tervekkel teli egy vacak házasságban, egyszerre kell helytállni mindenhol is...kap egy csodanaplót, ami a beleírt kívánságot teljesíti..és tényleg. Kívánságok pedig vannak: egy izgalmas nap, teljes állás, pénz, minőségi idő a gyerekekkel...mind valóra válik, közben jön a felismerés: a férje már nem igazán része az életüknek... Aztán egy ismeretlen nőtől megtudja, hogy a férje megcsalja, valamint azt is, hogy gyakorlatilag ellopta a gyógynövényes krémjeinek receptjét és sajátjaként mutatta be..ekkor Matilda nagyot lép, leleplezi férjét a munkahelyén, mindkét ügyben. Aztán telefonon beszél Tündével, akitől anyukája a varázsnaplót vette neki...Tünde elmondja, hogy nincs semmi varázslat, csak azzal hogy leírta az álmait, vágyait, tudott tenni értük.

Az eleje nehezen indult, nehezen érintett meg, de a végére egy gyakorlatilag letehetetlen könyv lett. Nagyon tetszett és ajánlom mindenkinek, akinek szüksége van összeszedettségre és bátorságra az élete megfordításához, megváltoztatásához. Nekem nincs, én ezen már rég túlvagyok, de élvezettel olvastam. 

Olvastam 2025/19.

 Alexander McCall Smith: Találkozzunk Toscanában!

Egy könyv, amiben cselekmény nem sok van, de a tájleírás mindent visz, az első betűtől az utolsóig elolvastam.

Egy szakítás után indul a gasztrokönyvek szerzője Toscanába, kalandos úton eljut a kisvárosba, ahol legújabb könyvéhez anyagot gyűjt és megírja. Közben találkozik egy nővel, azt hiszi szerelmes lett, majd rájött hogy mégse... előkerül az ex, fájdalommal majd megbékéléssel, hogy jó volt míg tartott de nem folytatják...a könyv végén kiderül hogy végig a szeme előtt volt egy nő, a szerkesztője, akit későn vett észre nőként de akivel boldog lehet. 

Ez a cselekmény nem volt izgalmas, még talán érdekes se sokszor, de szinte láttam magam előtt a tájst amiről olvastam, annyira jó volt. Megismertetett az olasz borokkal, sajtokkal és tulajdonképpen az olasz életérzéssel, a kis falu mindennapjaiba kukkantva.