Furcsa...?

Rohan az idő...nemrég kezdődött a gyerekeknek a nyári szünet és már vége is, újra oviba, iskolába mennek reggel.
Az idén tűnt fel először, hogy már augusztus végén, az őszibarackkal egyidőben lehet sütőtököt venni...Nagyon szeretem, a gyerekek is, egészen néhány nappal ezelőttig azonban visszafogtam magam, mert fura érzés. Mintha siettetném az időt, hogy ősz legyen, tél legyen. (a Vince napok óta tervezgeti, hogyan fogunk szánkóval menni az oviba és hol fogunk hógolyózni, pedig nem beszéltünk erről).
Ma jött el az idő, a lakást belengi a sütőtök édes illata :). Mert kellett, mert napok óta iszonyatosan fáj a fejem, meg mert fúj a szél, kicsit lehűlt az idő, és olyan nyűgös is vagyok...olyan belebújnék valami puha lyukba. Mivel nem tehetem, meleget varázsoltam a téli illattal :).

A fonalaim közt kotorászva tegnap elkezdtem egy zoknit...mert télre az is kell :). Ma lebontottam...elkezdtem belőle egy kendőt, a barátnőm karácsonyi ajándékának szánom...

Ez normális? Hogy szeptemberben karácsonyi ajándékot készítek? (miután megkötöttem két sapkát, két sálat, de majd csak akkor mutatom, ha a kesztyűk is készen lesznek :) )