Egy kapcsolat akkor jó, ha tud fejlődni, ha nem unalmas, ha vannak közös tervek, vágyak, célok. Szép apránként haladunk, mindig történik valami. Hamarosan egy évesek leszünk, szerencsére pont együtt töltött hétvége lesz az évforduló. Ebből az alkalomból készítek Neki egy ajándékot, egy fényképalbumot az elmúlt évből, közös képekkel és mondatokkal, eseményekkel. Amikből van szerencsére mindig olyan, amikre azt mondjuk: szintet léptünk: az első együttalvás, aztán amikor márciusban bemutatott a gyerekeinek, a közös nyaralás, és augusztus végén elvittem haza, a szüleimhez...és most hétvégén újra ott voltunk, most nem voltak gyerekek, csak mi. Megmutattuk neki a városomat, felsétáltunk a várba, aztán a Margit romhoz és utána a kertben vacsoráztunk. Elbeszélgettünk, apával politizáltak kicsit, de nyugi volt, béke, mintha mindig így lett volna. Szeretem őt, nagyon...és hálás vagyok a Sorsnak, hogy találkoztunk...és a szüleimnek, hogy befogadták őt a családba.
2021. szeptember 13., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
-
Hosszú munka volt, ennek több oka is van: - a kötéspróba kissé elvette a kedvem, félretettem.... - egyszer kicsi lett, mikor kb a fele volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése