Egy néni a faluból, akivel szoktunk kézimunkáról, kötésről beszélni, kért meg hogy kössek mikulásra az unokáinak zoknit. Az idő nagyon rövid volt, az itthon levő fonalaimat használtam fel. Főleg azért mert a legkisebb 22-es, a két középső 31-es, a nagy meg 36-os...nagyjából maradék fonalból kijöttek. Örült neki, remélem a gyerekek is.
2021. december 31., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2026/23.
Anne L Green: A hűség pokla Ez a könyv is egy volt a nyáron előjegyeztetettek közül. Nem is emlékszem már hol olvastam a szerzőről, de az a...
-
Ez az év messze nem úgy alakult, ahogy elterveztem, ebben a mondatban pozitív és negatív dolgokra is gondolok. Hogy pontosan mire, az majd ...
-
Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé...
-
Judit barátnőmmel voltam ezen a csodálatos előadáson. Három ilyen hang egy színpadon, nagyszerű dalokkal, humoros összekötő szövegekkel. Jó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése