Olvastam 2025/27.

 Baráth Viktória: Első tánc

 Ez a könyv olyan, amilyet a szerzőtől megszoktam: izgalmas, fordulatos, letehetetlen. És mégis más: mintha egy filmet néznék, úgy látom magam előtt a szereplőket, jeleneteket. 568 oldal, aminek nem akartam hogy a végére érjünk. Akkor se, ha tudtam hogy jó lesz a vége, meglepetés lesz, egy csavarral a jó elnyeri jutalmát.

A történet elején Zoey Párizsba utazik a születésnapjára, egyedül. A repülőn megismerkedik Owennel, aki kisegíti amikor gondja akad Párizsban. Együtt töltik a pár napot, majd Owen elmegy. A lány hazautazik az iskola kezdetéig próbálja összekaparni magát, nagy hatással volt rá a férfi. A bonyoldalom fokozódik, amikor kiderül hogy a tanára lesz...majd még tovább, amikor kiderül hogy nős és a felesége is tanára lesz...Titkos találkozások, bújkálás, szerelem, szenvedély, lemondás, ellenállás, visszacsábulás...heteken át. Közben új szerelem szövődik..vagy nem? Csak fájdalomenyhítő kapcsolódás? Mindenesetre érdekes, nagyon ellentétes mentalitású volt a két férfi, bár ezer éve a legjobb barátok. Vége lett a tanévnek, mindenki elhagyja az iskolát és szétszéled a világban. Együtt szövött tervek és indulás után mégsem együtt költözik Sean és Zoey...

Viszont Zoey elindul Párizsba, újra, immár harmadszor...

 

Imádtam ezt a könyvet, minden egyes sorát. Minden, amit Baráth Viktória írt, eddig tetszett. És miután ezt elolvastam, megnéztem milyen könyvek várakoznak még a polcon...az a baj, hogy tudom, hogy ez után, nagyon nehéz lesz olyat találni, ami tetszik, ami nem hagy takarítani mert a lendülete visz tovább oldalról oldalra.

Loveshake- Az élet összeráz

 Színházban voltunk, illetve egy kertmoziban megnéztünk egy előadást.

Kétszereplős előadás, Szabó Győző és Rezes Judit darabja, a kapcsolatukról, házasságukról, őszintén. Bevallom Rezes Juditot nem láttam még színházban, nem ismertem. Szabó Győzőt szeretem, bár időnként olyan szerepet kapott a történetekben ahol láttam (legutóbb a Miniszter félrelép című darabban) hogy a nép egyszerű, kissé együgyű de ugyanakkor agresszív gyermekét kellett játszania...jól ment neki, hiteles volt, de tudtam hogy nem olyan ő...ezt a kettősséget éreztem tegnap ebben az előadásban is: bejött Judit, fehér ruhában, aranyszínű magassarkú szandálban,  és Győző egy fura szabású nadrágban egy jó sokszor kimosott és kinyúlt fekete pólóban...Ez a rész egyáltalán nem tetszett, nekem azt sugallta hogy nem egyenrangúak...lehet hogy én gondolom rosszul, vállalom. 

Az előadás nagyon tetszett, közvetlen volt, mintha egy baráti társaságban lettünk volna. Ezért őszintének érzem, a megismerkedésüktől kezdve a hosszas udvarláson át (ami tényleg hosszú volt és nem egyszerű) a házasságukig, mely nem mindig happy, legfőképp nem mindig fekete és fehér. Mindezt rengeteg humorral, hiszen az egyébként is sokszor átsegít a nehéz pillanatokon. A lényeg: bízni egymásban és kitartani, hinni hogy a problémákat meg lehet és meg kell beszélni. 

Az előadást Zamárdiban néztük meg, mert itt a környéken nem láttam hogy játszanák. Ha lesz itt a városban, biztos újra megnézem, sőt valószínűleg a már párban élő gyerekeimet is elviszem.

Olvastam 2025/26.

 T.A. Williams: Álmaimban Toszkána

Sokáig gondolkodtam mit is írjak erről a könyvről, nem könnyű megfogalmazni az érzéseimet.  Összességében jó volt, szerettem olvasni, a tájleírás elvarázsolt és visszarepített ifjúkorom egyik nyarára, amikor arra jártunk. A történet is tetszett: a híres színésznő és a történész egy filmen dolgoznak és baleset éri őket, mindketten kórházba kerülnek. Bee járt rosszabbul, az arca komolyan megsérült, több hónap mire a nyomok elmúlnak. Erre az időszakra a film készítői kibérelnek egy villát a két lánynak a nyárra. Ez idő alatt összebarátkoznak, megismerik a környéket és persze a szerelem is megérkezik. Mimi életébe sportkocsival , Bee pedig a birtok intézőjébe szeret bele...ez kölcsönös, mégsem teljesedhet be, hiszen  hatalmas távolság választja el őket egymástól. A nyár folyamán kiderülnek régi családi sérelmek, előkerül egy elveszettnek hitt festmény, ami megoldja a birtok anyagi gondjait. Bee új állást kap, a munkát a cég római központjából kell végeznie...onnan csak kb két óra távolságra van a szerelem...minden jó ha a vége jó :)

Olvastam 2025/25.

 Ruth Kelly: Szőlőskert Provence-ban

 

Nekem ez a könyv is nehezen indult, majdnem félretettem: Ava a főhős, a negyvenes éveiben jár, egyik pillanatról a másikra kiderül hogy a férje hatalmas adósságot halmozott fel és ezért el kell adniuk az otthonukat. Ráadásul lecserélte őt egy fiatalabb, vékonyabb nőre...23 év házasság után ebből nem látja a kiutat, belesüpped az önsajnálatba. Nekem túl sokáig, épp azt éreztem hogy ez nem vezet sehova. Ekkor kapott egy levelet, melyben értesítették hogy nagyapja meghalt és ő örökölte a szőlőskertet. Elmegy, megnézi, megpróbálja eladni, de mivel egyben nem tudja, építési telkekre szétdarabolva meg nem akarja, ezért megtartja. És kitűzi a célt: megnyerni a borversenyt, és a díjból felújítani a birtokot.

És ez egy igazán jó, letehetetlen könyv lett a végére. Ava, teljesen új életet kezdett a szőlőbirtokon: levágatta hosszú haját, hagyta hogy egy jóval fiatalabb férfi elrabolja a szívét, maroknyi kis lelkes csapatával pedig együtt dolgoztak a nagyapja díjnyertes borának újraalkotásán. Persze nem volt minden egyértelmű és sima út: a konkurencia többféle módon megpróbálta meggátolni ebben, de mindig kiderült hogy kikre is számíthat igazán az életben. Megjelent a férje, békülést színlelve, de persze kiderült hogy őt is a konkurens borászat bérelte fel...arra azonban jó volt, hogy Ava végre ki tudja mondani, hogy semmi közük nincs egymáshoz és a jövőben sem lesz. A tökéletes bor receptjét keresve régi levelekre bukkan, amiből kiderül édesanyja titka: aki apjának hitt, nem az...Igazi apja Bernard, a fő segítője, aki már a nagyapjával is együtt dolgozott és aki nem is tudott róla hogy van egy lánya... 

 

Olvastam 2025/24.

 Anne L. Green: Toszkán borbáró

Úgy érzem magam, mint aki másik bolygóról tévedt ide: írók neve még csak mond valamit, mármint előfordul hogy eszembe jut hogy hallottam, de könyvet kapcsolni nem tudok, sorozatot meg főleg nem. Itt is ez az eset volt: megtetszett a cím, a borító, a nevet már halottam, hát elhoztam. Az elején nem tudtam ráhangolódni valahogy, a végére meg alig bírtam letenni :)

Nagyon tetszett a történet, egyszerre volt egyértelmű és titokzatos, romantikus, izgalmas.  Amira a menekült lány aki a rendőrség segítségére volt, ezért bújtatják, házvezetőnőnek kerül Vincenzo birtokára. A férfi egy baleset miatt tolószékbe kényszerült, ezt nem tudja elfogadni, ezért utálatos, kötekedős, depressziós lesz..Lemondott róla hogy boldog legyen, az apja elvárásai nyomasztják, nem szereti sem a borászkodást, sem a birtokot ahol él. Ők ketten megvívnak egymással naponta többször is, és nem meglepő módon egymásba szeretnek. Közben előkerül a maffia, lesz félreértés, szellemjárás, csel, meglepetés, hatalmas öröm és nagy fájdalom, de minden jó ha a vége jó..