2013. december 30., hétfő

2013/27-28-29 Szett magamnak

Aki ismer, tudja, hogy sálat már októbertől kezdve hordok, egészen addig, amíg nem lehet rövidujjúban járni. Azt hiszem sál nélkül megfagynék :).
A sapka viszont már nem ennyire kedvenc. Gyerekként is csak a sarokig hordtam, amíg Anyukám látott...most meg csak akkor, ha esik a hó és nagyon hideg van. A nagyon hideg magában nekem nem elég, esni is kell  :).   Ezért lepődtem meg magamon, amikor karácsony másnapján elkezdtem egy sapkát kötni magamnak. Egy olyan fonalból, ami kb egy éve, de lehet hogy több, itt volt a szekrényben. A Tesómtól kaptam, két egyforma színű gombolyag, meg egy nagyon hasonló.
A kesztyűket is szeretem, kimondottan az egyujjas formát, sőt, a "kukás" a kedvencem, illetve a visszahajtós.
A fonalat az utolsó méterig felhasználtam, remélem lesz tél, hogy hordhassam is :)
(Eszterem még nem látta, lehet hogy az övé lesz? )







2 megjegyzés:

  1. Ez nagyon szép!! Sapkás kép miért nincs? :-)

    VálaszTörlés
  2. Nagyon szeretem az ilyen kesztyut!:)Nagyon jol all a sal is!

    Nezz be hozzam legy oly kedves!:)

    VálaszTörlés

Olvastam 2025/18.

 Celia Imrie: Nyár a Riviérán Amikor olvasok egy könyvet, szoktam arra gondolni, hogy vajon mit fogok ide írni róla. Volt olyan, hogy olvasá...