Boldogságos

Izgalmas hét ez...kicsúcsosodni látszik a kapcsolat és elméletileg hétvégén találkozunk. Soha az életben nem történt ilyen velem, ha valaki meséli nem hiszem el. Minden fontos dolgot tudok róla, ő is rólam, megjegyez, kérdez, visszautal hetekkel ezelőtti beszélgetésekre. Éjszakai életet élünk, nagyon keveset alszunk. Fontos vagyok neki, napközben is ír, hogy vagyok, mit csinálok, vigyázzak magamra az úton...és tervez, velem tervez. A következő találkozást, a gyerekekkel való összehozást, a jövőt. Mindezt annélkül hogy hallottuk volna egymást...pont annyira bolond mint én, fél szavakból megértjük egymást, jókat nevetünk. Hogy mi lesz ebből? Fogalmam sincs...ennyi figyelmet, szeretetet, törődést az elmúlt években nem kaptam, most fürdök benne bevallom. A kilók szépen csúsznak le, alig eszem valamit, egyrészt hogy megfeleljek neki, másrészt nem bírok enni de pörgök mint egy Duracell nyuszi...