Esik a hó!!!!

Szeretem a havat, a telet, amikor ropog a hó a talpam alatt, vagy a kissé fagyott havon csillog a napfény.
Az idén ebben még nem volt részünk, ezért gyerek módjára örültem ma, amikor órák hosszat kitartóan szépen esett a hó.
Amikor hazaértem, az éppen nem beteg gyerekeim (Esztus és a Vince) hóembert építettek, csatlakoztam hozzájuk kicsit. Aztán az ablakból néztem főzés közben a még mindig tartó hóesést...

És eszembe jutott valami: jó lenne a hóesésben romantikusan, kézenfogva sétálni...most nem ennek van itt az ideje az életemben úgy látszik...de a remény hal meg utoljára :)

És ha már a vágyaknál tartunk: ezt a várat látni akarom, ha télen, ha nyáron, boldog leszek :)