Soha nem írtam még verset a blogba, most mégis megteszem. Úgy gondolom, gyakrabban kellene másképp látnunk a körülöttünk levő világot..
Rajki Miklós: Bíztató
Bíztatlak: Örülj!
Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
Örülj a rikkantó madárnak!
A zöldlombos erdőnek, a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen tereád várnak!
Örülj, ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni gyermeked!
Örülj és te is tárd ki szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek, a tavasznak,
A fakadó rügyeknek, a lehulló lomboknak!
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj, ha jön egy zivatar,
Ha örülsz, akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok - sok galambnak!
A felhangzó zenének!
Örülj minden csendes estének!
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!
Hiszen annyi jó és szép van, aminek
örülhetsz,
Örülj, ha valakivel törődhetsz!
Lásd meg mások örömét, örülj, ha bárkit öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért!
Az öröm az egy jó dolog,
akik örülni tudnak, azok boldogok.
Te is az lehetsz, ha akarod.
2011. január 27., csütörtök
2011. január 4., kedd
Kötött terítő
2011. január 2., vasárnap
Az én Aurorám 2010/41
A Tesómtól kaptam két gombolyag nagyon szép színű zoknifonalat még a nyáron. Azóta várt a sorára, mert hogy nem zokni lesz belőle, azt már akkor tudtam. Csodaszép színű, alapvetően barna és narancssárga, de olyan skálán, hogy azt a képek talán szebben leírják mint ahogy én tudnám.
A tavalyi év utolsó napjaiban rámkiabált, hogy Aurora akar lenni. Az lett:


Sokan megkötöttétek már, nincs két egyforma, még hasonló sem. Sokszor csodáltam már ezt a kendőt, de az a fránya dupla ráhajtás mindig visszafogott...most legyőztem! Biztos nem tökéletes, de törekszem rá. A következő biztos más lesz, talán kevesebb hibával, de biztos hogy meg fogom kötni mégegyszer!
A lelkemnek most erre volt szüksége: napfényes időt idéző fonal, könnyen követhető minta, kellemes nagyságú, könnyű, ugyanakkor szükség esetén fázós nyakat melengető méretű kendő.
Köszönöm, Ercsu hogy megköthettem!
És ami a legjobb ebben, hogy az Anyukámé lett, azt mondta, ezt hordaná..
Úgyhogy Lányok, (és most senki ne bántódjon meg), de a legnagyobb dicséretet már megkaptam érte...
A tavalyi év utolsó napjaiban rámkiabált, hogy Aurora akar lenni. Az lett:
Sokan megkötöttétek már, nincs két egyforma, még hasonló sem. Sokszor csodáltam már ezt a kendőt, de az a fránya dupla ráhajtás mindig visszafogott...most legyőztem! Biztos nem tökéletes, de törekszem rá. A következő biztos más lesz, talán kevesebb hibával, de biztos hogy meg fogom kötni mégegyszer!
A lelkemnek most erre volt szüksége: napfényes időt idéző fonal, könnyen követhető minta, kellemes nagyságú, könnyű, ugyanakkor szükség esetén fázós nyakat melengető méretű kendő.
Köszönöm, Ercsu hogy megköthettem!
És ami a legjobb ebben, hogy az Anyukámé lett, azt mondta, ezt hordaná..
Úgyhogy Lányok, (és most senki ne bántódjon meg), de a legnagyobb dicséretet már megkaptam érte...
2010/39-40 Zoknik
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Olvastam 2025/8.
Hidasi Judit: Fehér vitorlás a kikötőben A trilógia harmadik része, a harmadik barátnőről. Számomra ez egy nagyon érdekes, elgondolkodtató...

-
Hosszú munka volt, ennek több oka is van: - a kötéspróba kissé elvette a kedvem, félretettem.... - egyszer kicsi lett, mikor kb a fele volt...
-
Október vége van, néhány nappal ezelőtt még jóval melegebb volt mint ami ilyenkor megszokott. Volt már néhány párás reggel, de a kabát délut...