2012. február 29., szerda

2012. február 27., hétfő

Puha, világos 2012/4

Moncsitól hozott csomagocskát a postás még januárban...Eszterem rögtön lecsapott az egyik szépséges fonalra. Egy viszonylag rövid szárú zokni lett belőle, természetesen neki:

2012. február 25., szombat

A férfiakhoz

a hasukon keresztül vezet az út, mégiscsak....
Ezt bizonyítja, hogy a nagyfiam, amikor megtudta mi lesz az ebéd, összeölelgetett, de úgy, mint már régen....
Pedig minden nap kap enni...
És mivel érdemeltem ki? Kolbászos krumplileves és kakaós csiga...
Azt hiszem ez tényleg egy könnyen megvalósítható, a hatás nálunk legalábbis biztos :)

2012. február 24., péntek

A Zahír

 Éveken keresztül nagyon sokat olvastam, ez rendjén van. Az már kevésbé, hogy aztán háttérbe szorult az elmúlt években. Most újra találkozunk, a könyvek meg én...
Soha nem olvastam a "sikerkönyveket" akkor, amikor a csapból is az folyt, mert nem akarom, hogy a véleményemet a "véletlenül" meghallott vagy olvasott dolgok befolyásolják.

Paulo Coelho...ő egy igazán megosztó személyiség. Megállapítom, hogy én szeretem....mert szeretem ha egy könyv nemcsak szórakoztat, hanem egy kicsit, mintegy utóhatásként el is gondolkodtat. Ennek a könyvnek voltak mondatai, amelyek egészen hosszú időn keresztül motoszkáltak a gondolataimban. És azt is tudom, néhány hét múlva, amikor kicsit "ülepedett", újra kell olvasnom.

Kedvcsináló:

"Az egész életünk azzal telik, hogy mondogatjuk, mennyire szeretjük ezt vagy azt az embert, miközben valójában csak szenvedünk, mert ahelyett, hogy elfogadnánk az erejét, állandóan csökkenteni próbáljuk, hogy beleférjen a világba, amelyet elképzelünk magunknak."

"Mindig egyszerre kerestem a kalandot és a biztonságot, pedig tudtam, hogy ez a két dolog nem nagyon egyeztethető össze."

"Ha nem vagyunk egyedül, erősebbek vagyunk, és könnyebben kiderítjük, hol rontottuk el, és hogyan változtassunk irányt. "

"A sztyeppéken mindig kéknek nevezik az eget, akkor is, ha éppen szürke - mert tudják, hogy a felhők fölött olyankor is kék."

2012. február 17., péntek

Hull a hó :)

Szeretem a havat :)
És most nagyon szépen esik :)


(Tudom hogy a népszerűségem ettől a két sortól nem nőtt :) )

2012. február 14., kedd

Valentin nap

Február 14, Valentin nap...Szerintem ez egy olyan ünnep, amit valaki vagy szeret és ünnepel, vagy nagyon nem szeret. Köztes állapotot képviselő embert talán még nem is láttam :).
Én nem szeretem. Hogy miért? Mert nem szeretem a kötelező dolgokat, se azt, ami "mű". Másképp fogalmazva, ha egész évben nem kapok virágot csak azért, mert bármilyen nap van, vagy mert csak eszébe jutottam, akkor ezen a napon sem és nőnapon sem szeretnék kapni, azzal az indokkal, hogy ez a szokás...
A mai nap viszont más...Vincém a múlt hetet a Szüleimnél töltötte, ahol egyik elfoglaltság volt szétvágni a reklámújságokat és valamilyen rendszer szerint felragasztani a képeket egy lapra. A szemfüles négyévesnek feltűnt, hogy mindenhol szivecske és virág van, ez adta az apropóját, hogy Apuval megbeszélték a Valentin napot. Pénteken Vincus már azzal jött haza, hogy ő a legpirosabb rózsát viszi a Noncsinak az oviba Valentin napra. Úgy gondolom, ha kispasi korban nem gátolom meg, hogy virágot adjon kis szerelmének, akkor amikor nagy lesz is úgy fog udvarolni, ahogy azt szerintem kell, ahogy azt én is szeretném :). Tehát tegnap megvettem a legpirosabb szál rózsát, ma pedig reggel beszaladtunk az oviba, hogy átadjuk a meglepődött, de láthatóan nagyon örülő Noncsinak. Volt sok puszi meg ölelés, olyan édesek voltak hogy estig el tudtam volna nézegetni őket :)

2012. február 9., csütörtök

Mai kreatívkodás

Ez a fürdőajtónk...tolóajtó, amit megviselt a lendület, mellyel főleg a család ifjabb tagjai kinyitották az elmúlt kb 3 évben. Ha a képről nem lenne egyértelmű, ez egy lamellás ajtó (azt hiszem ez a neve). Az apró lécek pedig nincsenek beragasztva a keretbe. Erről megbizonyosodhattam, amikor az alsó fele kipotyogott, mert az alsó csapok szétcsúsztak, a keret így szabadon engedte a lécecskéket. De ez többet nem fordul elő, jó alaposan beragasztottam őket :).

2012. február 8., szerda

2012/3 LK Február

Egy újabb apró kép a naptárból:
 A fényviszonyoknak köszönhetően nem tudtam színhű képet készíteni. Majd pótolom, mire az egész kész lesz folyamatosan fog ragyogni a nap :)

2012. február 3., péntek

:)

Szerencsésen túlvagyunk egy orrmandula-műtéten a Vincével. Nem az első gyerekem, nem az első ilyen műtét miatt aggódtam a műtő előtt álldogálva, neki sem ez volt az első műtétje, ráadásul a többi volt a komolyabb, de annyira ideges voltam, hogy két éjszakát nem aludtam előtte. Ez egy magamtól ismeretlen reakció volt, most olyan vagyok mint egy citrom, amit kifacsartak. Agyilag és fizikailag is.

2023

 Így január végén ideje megírnom az összefoglalót,  a szokásos pár sort az elmúlt évről. A lényeg: nagy baj nem érte a családot, továbbra is...