2017. november 19., vasárnap

Apró hímzések

Egy sorozat utolsó része

Évek óta várta ez a minta a fiókban, hogy kihímezzem, most a végleges formájának elnyerését várja

2017. november 17., péntek

Nyaralás 1.

Zakopane, július elején

Csodálatos volt, nagyon jól éreztem magam (annak ellenére hogy szinte az utolsó pillanatig nem is akartam elmenni---ezért jó, ha az ember valamit egy jó pillanatban, előre kifizet, akkor már nem tudja magát meggondolni :)







2017. október 27., péntek

Ősz 2017

Vidámparki tó

Töklámpásunk
Sötétben


2017. október 19., csütörtök

Az örök szerelem- zoknik



A fölső lépen levők a Kispasinak készültek...az alsó az enyém. Méretbeli különbség már nincs közte, megnőtt a kislegény.

2017. október 18., szerda

Elcsábultam- egy gyors sál



Egy gombócból, egyszerű mintával, csak gyorsan nyakbadobós, hogy legyen rajtam valami szín :)

2017. október 16., hétfő

Változás

Ez az év egy csomó változás ígéretével indult, egy része megvalósult, más része halasztódott és olyan is van, amit (bár nagyon szerettem volna) el kell engednem.
Alapvetően pozitív, optimista ember vagyok, tudom hogy vannak dolgok amiket nem tudunk befolyásolni, tehát mindenkinek jobb ha elfogadjuk. Vagy nem lenne helyes dolog beleszólni egy szinten túl, akármilyen nehéz is...valakire, aki fontos, arra pedig nem szabad az akaratunkat rákényszeríteni...akkor se ha ez nehéz perceket hoz...a végén úgyis minden jóra fordul :).  Egyetemista lett a lánykám, nagyon messze került tőlem. Teljesen normális igény, hogy önállósodni akar, de akkoris az én egyetlen pici lányom...ja, hogy közben 19 éves is elmúlt? Hova lettek azok az évek? Persze megtöltöttük szerintem tartalmasan, de hogy jól csináltam-e, majd eztán derül ki. Tegnap volt az első alkalom, hogy felhívott, hogy anyás, sírtunk együtt, hiányzott az ölelés...
Nekem is hiányzik ő, nagyon, hiszen ő nemcsak a lányom, hanem a barátnőm is...Természetesen segítem őt hogy elérje a célját, nagyon tisztelem őt az elszántságáért...Évekkel ezelőtt kitalálta, keményen dolgozott érte hogy bekerüljön az egyetemre...tudom hogy nehéz lesz neki is, sokszor fog még nekem sírni hogy jaj anya én ezt nem tudom...de 5 év múlva büszke mérnök lesz én Kiscsibém :)
Hárman maradtunk, illetve Nyuszival együtt négyen...igyekszem a fiúkat befogni a házimunkába, Kispasi önállósodik, apró lépésekben de mégis.
És én még mindig a világ legboldogabb anyukája vagyok :)

2017. április 25., kedd

Boldogságmorzsák 2.

Nagyfiú osztálykiránduláson volt, négy napig nélkülöznünk kellett a társaságát. Már az is boldogságra adhat okot, hogy a tesóinak elég hamar elkezdett hiányozni.
Vasárnap este későn ért haza, kipakolta a szennyest a táskából, mindenkinek odaadta a meglepit és megkérdezte: hasalunk? Ez a szabadidő közös eltöltésének igen kellemes módja, az én ágyamban, a nagyágyban. Beteg voltam, lázas, náthás, mellémbújtak mindhárman. Hallgattuk a beszámolót, néztük a telefonján a csodálatos képeket és éreztem, jó helyen vagyok :)

Mert van három csodálatos gyermekem...

2017. április 24., hétfő

Boldogságmorzsák 1.

Múlt héten tél volt áprilisban...Eső-hó mindenféle csapadék előfordult.
Reggelente én vagyok az első aki elmegy otthonról, és előfordul hogy délután az utolsó, aki hazaér. Ez is egy ilyen nap volt...A bejárati ajtó előtt láttam három esernyőt: egy piros-kék pöttyös csajosat, egy feketét világoskék szegéllyel, és egy hatalmas sötétszürkét.
Elmosolyodtam, boldognak éreztem magam: tehát mindhárman otthon vannak, épségben...

És régóta tudom hogy ennél több nem kell.

Boldogságmorzsák

Mostanában elég sokszor érzem magam boldognak...különösebb nagy dolgok nem történnek velem, de mégis.
Tudatában vagyok annak, hogy a családom a legfontosabb az életemben, úgy gondolom ez alatt a cím alatt fogom megosztani az élet apró örömeit, amelyek bearanyozzák a napokat, mosolyt csalnak az arcomra és talán máséra is...

2017. január 27., péntek

Zoknik 2017/1,2,3

Opal fonalból

Nagyon vastag zoknifonal, négyes tűvel

Évek óta rejtegetett csodálatos színű fonalból

2017. január 25., szerda

A sors fintora

Az előző bejegyzésem egy időzített bejegyzés volt...amikor csináltam nem gondoltam hogy az a nap, január 19 mennyire szomorú nap lesz nekünk...

Nem egészen két éves volt a mi Zsófink...13óra alatt, váratlanul elment...
Azzal vigasztaltuk egymást hogy az a kis idő, amit velünk volt, boldog nyusziélet volt, igazi családtagként...

2017. január 19., csütörtök

2017. január 16., hétfő

Hőlégballon

Karácsonyi ajándék magamtól nekem:


2017. január 14., szombat

Balatonalmádi télen



December 27-én azt hittük nagyon hideg van...azóta kiderült hogy nem is volt....Csodálatos fényekkel, színekkel ment le a nap, rengeteg képet csináltam,a part közelébe húzódó kacsák és hattyúk, sirályok pedig felfalták az összes nekik szánt kenyerünket.