2017. december 13., szerda

Boldogságmorzsák 3.

Sok morzsácska ér minden nap, csak nem jegyzem le, de most egy csokorral összeszedek:

- a fiúk sokat játszanak együtt, akár úgy is, hogy Kispasi apás hétvégén volt
- az  adventi gyertyagyújtás szent, mindig együtt
- Kispasi minden este igényli az esti mesét, pedig  10éves múlt
- úgy érzem Cica életének továbbra is része vagyok, szerencsére nem romlott a kapcsolatunk mióta kevesebbet találkozunk
 - sok nevetés, boldogság, ebben Lajosunknak is nagy szerepe van



2017. december 4., hétfő

Titok projekt 2. Adenti naptár Eszteremnek

Egy kis "otthonidézés" (szerintem)

Minimalista adventi koszorú a koleszba

2017. december 1., péntek

Titok projekt 1.- adventi naptár

A sztori: Találkoztam egy csoporttal Fb-on, ahol együtt elkezdtünk zoknicskákat kötni, hogy adventi naptár lesz belőle.
Mivel a zoknik egyébként is nagy szerelem nálam, ezek aprócskák, gyorsan elkészülnek, gondoltam egy merészet: a Húgom lányainak legyen adventi naptár belőle...igen, amikor ezt kitaláltam, kb szeptember közepe volt...a szüleim október elején mentek hozzájuk, addigra kész kellett lenni. Családi összefogás volt: Apa csinálta a tartót, Anya segített az utolsó zoknik kötésénél és összehoztuk :)
Tervezés

Alakul, a csapat egy része
A csapat másik része

A végeredmény


2017. november 29., szerda

Semmi nem véletlen...

Az elmúlt napok nagyon próbára tettek, azt hiszem minden szempontból.
Pénteken este láttam hogy szombaton állatorvoshoz kell menni, mert valami nincs rendben...miért is ne hétvégén...kiderítettem, hogy a városban nem találok orvost, a probléma pedig laikusként is komolynak tűnt, irány Martonvásár. Átszerveztem a hétvégét, de eljutottunk a dokihoz és minden más tervezett program is megvalósult...azóta hétfőn megműtötték Lajoskát, hétfőn a nagyfiam beteg lett, kedden is az állatorvosnál voltunk, kontroll...Egy csomó izgalom, tehetetlenség, remény, egy csomó pénz amit kifizettem, és ami miatt  részben néhány dolgot át kell szerveznem.
Kedden egyéb problémám adódott, nem oldódott meg még mindig...szélmalomharc, egyedül vagyok, de nagyon nagyon tudom hogy igazam van...


Ma ezzel az idézettel találtam szembe magam, ez nem lehet véletlen:

"Az ember csak tévedésekből, csalódásokból, vesztett csatákból tanul, és csak így tudja mindig újrakezdeni a harcot."
(Károlyi M.)


2017. november 28., kedd

Tél

Ma reggel kapartam az autóról először a jeget...

2017. november 27., hétfő

Lego kiállítás

Vasárnap délután, Veszprémben, édeskettesben :)



Nekem fényképezte, szivecske nyuszikkal

Háttérben ballon

És még ballon-nekem


Egy lego repülő volt fellógatva, a képen mégis úgy látszik, mintha egy igazi készülne leszállni


2017. november 21., kedd

Nyaralás 2.

Július vége, Törökszentmiklós

Egy hét, amikor minden összejön, minden csodálatos...Nyaralás az én drága szüleimmel Cserkeszőlőn, napfény, fürdés, beszélgetések, játék, nevetés és a hazaindulás napján,  Eszterem 19. szülinapján ballonozás...






Rohan az idő

Rengeteg tervem van, de mintha az idő csak elrohanna...Oké, hogy haladok is, de mindig újabb és újabb ötletek jönnek, amit meg kell valósítani, olyan feladatok amelyeket még nem csináltam..
És hogy izgalmasabb legyen a dolog, saját magamnak elég nehezen betartható határidőket szabok hozzá
De addig jó amíg megtehetem amit akarok :)
Délutánonként a fiúkkal vagyok, tanulunk, játszunk, beszélgetünk, este amikor elcsendesedtek nekiállok kötni, horgolni, hímezni (reggel meg nehezen kelek fel :) )

Fázisfotók, amiből lehet ;), amiből nem, azt meg időben felfedem majd...



2017. november 19., vasárnap

Apró hímzések

Egy sorozat utolsó része

Évek óta várta ez a minta a fiókban, hogy kihímezzem, most a végleges formájának elnyerését várja

2017. november 17., péntek

Nyaralás 1.

Zakopane, július elején

Csodálatos volt, nagyon jól éreztem magam (annak ellenére hogy szinte az utolsó pillanatig nem is akartam elmenni---ezért jó, ha az ember valamit egy jó pillanatban, előre kifizet, akkor már nem tudja magát meggondolni :)







2017. október 27., péntek

Ősz 2017

Vidámparki tó

Töklámpásunk
Sötétben


2017. október 19., csütörtök

Az örök szerelem- zoknik



A fölső lépen levők a Kispasinak készültek...az alsó az enyém. Méretbeli különbség már nincs közte, megnőtt a kislegény.

2017. október 18., szerda

Elcsábultam- egy gyors sál



Egy gombócból, egyszerű mintával, csak gyorsan nyakbadobós, hogy legyen rajtam valami szín :)

2017. október 16., hétfő

Változás

Ez az év egy csomó változás ígéretével indult, egy része megvalósult, más része halasztódott és olyan is van, amit (bár nagyon szerettem volna) el kell engednem.
Alapvetően pozitív, optimista ember vagyok, tudom hogy vannak dolgok amiket nem tudunk befolyásolni, tehát mindenkinek jobb ha elfogadjuk. Vagy nem lenne helyes dolog beleszólni egy szinten túl, akármilyen nehéz is...valakire, aki fontos, arra pedig nem szabad az akaratunkat rákényszeríteni...akkor se ha ez nehéz perceket hoz...a végén úgyis minden jóra fordul :).  Egyetemista lett a lánykám, nagyon messze került tőlem. Teljesen normális igény, hogy önállósodni akar, de akkoris az én egyetlen pici lányom...ja, hogy közben 19 éves is elmúlt? Hova lettek azok az évek? Persze megtöltöttük szerintem tartalmasan, de hogy jól csináltam-e, majd eztán derül ki. Tegnap volt az első alkalom, hogy felhívott, hogy anyás, sírtunk együtt, hiányzott az ölelés...
Nekem is hiányzik ő, nagyon, hiszen ő nemcsak a lányom, hanem a barátnőm is...Természetesen segítem őt hogy elérje a célját, nagyon tisztelem őt az elszántságáért...Évekkel ezelőtt kitalálta, keményen dolgozott érte hogy bekerüljön az egyetemre...tudom hogy nehéz lesz neki is, sokszor fog még nekem sírni hogy jaj anya én ezt nem tudom...de 5 év múlva büszke mérnök lesz én Kiscsibém :)
Hárman maradtunk, illetve Nyuszival együtt négyen...igyekszem a fiúkat befogni a házimunkába, Kispasi önállósodik, apró lépésekben de mégis.
És én még mindig a világ legboldogabb anyukája vagyok :)