2020. december 30., szerda

COVID napló 5.

 Az elmúlt pár napban a testi tünetek hullámzóan javultak, de a lelkem egyre inkább romokba került. 

Köhögök, sokat alszom, de jól vagyok. A gyerekek szerint nem, csak magamnak se vallom be. Akarom hogy meggyógyuljak, mert az én Szerelmem csak akkor jöhet. Hiszen nem akarom őt se megfertőzni, de az anyukájának is jó lenne ha nem vinne vírust.

Tegnap teszteltek, egyértelmű hogy pozitív lett. Ez egy csomó kérdést vet fel, amire a választ azt se tudom ki fogja megadni, hogy mikor azt főleg nem. A vírus első hullámában is éreztük, hogy a kommunikáció és a tettek nem mindig vannak összhangban. Most, a másodikban ez már egyértelmű volt, kívülállóként is. De így, hogy benne vagyunk, ez egyszerre dühítő és elkeserítő. Állítólag Kispasi pozitív tesztje után kellett volna hogy hívjon valaki, ÁNTSZ például vagy nem is tudom hogy hívják az épp aktuális szervezetet, elmondani mi is a teendő...ez a karácsony és nem tudom mi miatt elmaradt. Nem baj, elviseljük, kiszámoltuk hogy január 1. éjfél a szabadulás napja. Erre jött a káosz, az én betegségem...ami részben lecsengett mire dokihoz kerültem. A doki úgy kiakasztott, olyan bunkó volt hogy sírtam...és komolyan elgondolkodtam hogy eljövök tőle. Nem tudom meddig tart a karanténunk, ő azt mondta indul a tíz napom, máshol azt olvastam hogy tünettől számolódik a tíz nap...és azért nem mindegy. Összevisszaság van és tehetetlen vagyok.


2020. december 25., péntek

COVID napló 4.

Nagyon furcsa éjszakám volt. Egyrészről jó, hiszen egy óra elmúlt már amikor a Kedvesemmel elköszöntünk egymástól, másrészről rossz mert lázas voltam. Hajnalra háromszor izzadtam le annyira hogy pizsit cseréltem, mindezt nem túl magas láztól. A max 38,2 volt amit mértem. Ezért aztán nem is aludtam sokat, azt is darabokban, néha nagyon rázott a hideg, de most csak pár percig, a száraz ruha erre volt megoldás. 

Reggelre láztalanul, jókedvűen ébredtem, tele energiával, persze csak az elmúlt napokhoz képest. A torokfájást lassan megszokom...Tehát vagányan elmentem hajat mosni. Mert épp nem fájt a fejbőröm se...ha a  hajmosást a felénél félbe lehetne hagyni, megtettem volna, addig tartott az energia. 😆Befejeztem, a lelkemnek mindenképpen jót tett, a hajszárítást viszont Egyszemlány átvállalta. Aztán audtam egy órát ebéd előtt.

Ebédre csak egy tányér halászét ettem, és degeszre jól laktam vele. Utána egy picit ébren voltam, de nagyon fájt a hátam és lefeküdtem aludni. Ez a furcsa fájás, ami felszínes, mint egy napégés, de még bizsereg, zsibbad is. Sose éreztem ilyet még. Aludtam másfél órát és sokkal jobb lett.

Ma csak estére lett lázam, előtte a jól ismert hidegrázós óra, 38,0 max...

2020. december 24., csütörtök

COVID napló 3.

 Boldog karácsonyt!

A mienk az idén nem tudom milyen lesz...Vacak fejfájós éjszaka után 38,4-gyel ébredtem. Alig tudtam magam elvonszolni a konyháig, hogy a nyuszinak reggelit adjak. Ahhoz nem volt erőm hogy a tegnap bedagasztott kenyeret betegyem sülni...Bevettem a reggeli vitaminadagomat, lázcsillapítót egy flektorral kísérve, mert fejfájásra az hat és tényleg hatott. Kb egy órával később úgy leizzadtam, mintha ruhában zuhanyoztam volna, viszont két órán belül lement a lázam és estig vissza se jött. Ebédre ettem halászlét meg rántott halat, visszafogottan, de nagyon jólesett. A karácsonyban az együttlét és a halászlé az amit igazán várok.

Délután a kezdődő hidegrázást rutinosan rövidrezártam egy rubophen és fél óra a takarók alatt...estére attól még felment, 38.5, de a fejfájás nélkül sokkal jobban elviselhető volt mint tegnap.

Regisztráltam covid tesztre, január 2-án reggel hétre. Ha negatív, akkor jön az én Szerelmem, ha pozitív akkor 10 nap karantén.

2020. december 23., szerda

COVID napló 2.

Kispasi tesztje pozitív lett..10 nap karantént kaptunk karácsonyra. Mindenki lemondott mindenféle találkozást a Kedvesével...ez a legfájóbb az egészben, mikor végre megszerveztük hogy mikor hol lesznek a gyerekei hogy legyen egy-két napunk együtt.

Próbáltam magamnak tesztet kérni, de nem tesztelnek, csak ha a háziorvos kéri. Az enyém szabin van, a helyettes azt mondta, csak ha súlyos tünet van, a hőemelkedés nem az. Oké, tulajdonképpen mindegy hogy van e tesztem, ha a tünetek alapján tudom hogy elkaptam. Egész nap ágyban voltam, iszonyat fejfájás, egész nap mindenféle gyógyszer ellenére 37,5 körül mutatott a lázmérő. Délután lement 37-re, akkor jött a hidegrázás. Az valami brutális, két takaró alatt, pizsama, pulcsi vastag zokni és figyelek hogy a kezem ne érjen hozzám mert megfagyok. Estére szinte megkönnyebbülés volt a 38,2, ha megnyugtató nem is.

Délután az én drága szüleim elhozták a karácsonyi vacsorát...halászét, krumplisalit, mindent, egy csomó sütit. A ház előtt a parkolóban volt ajándékcsere, majd holnap reggel viberen bontogatás...na ez a kegyetlen ebben a karácsonyban.

2020. december 22., kedd

COVID napló 1.

 Ahogy várható volt március óta, ideért.

Kispasi apukája hozta, december 15én pozitív tesztje lett. Kispasi onnantól hosszabbított téli szüneten van, szigorú lakásfogság.

Dec 22 reggel 37,4-gyel ébred és fáj a lába. Meg azt mondta hogy olyan nagyon furcsán érzi magát, ahogy még sose. Kértem neki tesztet a gyerekorvostól, holnap reggel megyünk.

Ezen a napon reggel torokfájással ébredtem. Nem foglakoztam vele, tudtam hogy előző nap sütés közben hidegen ittam a kólát a hűtőből. Délután rázott a hideg, de nem szóltam még a gyerekeknek se...37,0. Két takaró alatt vacogtam közel két órát. Akkor se ment le, sőt, de a hidegrázás elmúlt. 37,5. Bevallottam nekik. Egyszemlánynak és Kispasinak 37,2 volt.

2023

 Így január végén ideje megírnom az összefoglalót,  a szokásos pár sort az elmúlt évről. A lényeg: nagy baj nem érte a családot, továbbra is...