Fura nyár ez az idei, érzésre és az időjárást tekintve is. Mióta nem iskolában dolgozom és a gyerekeim sem igényelnek folyamatos felügyeletet, nincs olyan éles határa sem a nyár kezdetének sem a végének. Az időjárás se robbant be az idén már májusban az elviselhetetlen harmincvalamennyi fokkal és szárazsággal, hanem sok eső és összevissza idő volt. Kispasi az iskola végétől a vándortábor kezdetéig dolgozott, tehát ugyanúgy kelt és ugyanúgy szendvicsgyár voltam reggelente mint a tanév folyamán. Biztos ezeknek a tényezőknek az összessége miatt volt az, hogy a nyaralás előtti izgalom , hetekig tartó készülődés is elmaradt. (meg végre nem fél autónyi kajával felpakolva mentünk, nem kellett előre menüt írni és bevásárolni).
A nyaralás ennek ellenére jól sikerült, bár hiányérzetem maradt. Az időjárás ott sem volt tökéletes, esett, borult volt, sőt még egy hatalmas éjszakai jégesőt is "sikerült" átélnünk, az autó szerzett egy csomó horpadást. (Én még ilyet nem láttam, diónyi, de inkább tojásnyi jegek estek az éjszaka közepén, szárazon is és esővel is). A cél ismét Horvátország volt, nem tagadom, szerelem hely nekem. A szállás Krk szigeten volt, Omisalj nevű település óvárosi részében. Nem tudom szavakkal leírni milyen csodálatos hely, igazi macskaköves, mediterrán kavalkád egy hegy tetején, rengeteg csodaszép növénnyel, összevisszasággal amit megszoktunk Horvátországtól.
Omisalj:
Kilátás egy útszéli parkolóból:
Szerelem-városom, Rovinj...egyszer még vissza kell oda térnem úgy érzem
És a jellegzetes kép, Rovinj:
Kispasival:
