2017. október 19., csütörtök

Az örök szerelem- zoknik



A fölső lépen levők a Kispasinak készültek...az alsó az enyém. Méretbeli különbség már nincs közte, megnőtt a kislegény.

2017. október 18., szerda

2017. október 16., hétfő

Változás

Ez az év egy csomó változás ígéretével indult, egy része megvalósult, más része halasztódott és olyan is van, amit (bár nagyon szerettem volna) el kell engednem.
Alapvetően pozitív, optimista ember vagyok, tudom hogy vannak dolgok amiket nem tudunk befolyásolni, tehát mindenkinek jobb ha elfogadjuk. Vagy nem lenne helyes dolog beleszólni egy szinten túl, akármilyen nehéz is...valakire, aki fontos, arra pedig nem szabad az akaratunkat rákényszeríteni...akkor se ha ez nehéz perceket hoz...a végén úgyis minden jóra fordul :).  Egyetemista lett a lánykám, nagyon messze került tőlem. Teljesen normális igény, hogy önállósodni akar, de akkoris az én egyetlen pici lányom...ja, hogy közben 19 éves is elmúlt? Hova lettek azok az évek? Persze megtöltöttük szerintem tartalmasan, de hogy jól csináltam-e, majd eztán derül ki. Tegnap volt az első alkalom, hogy felhívott, hogy anyás, sírtunk együtt, hiányzott az ölelés...
Nekem is hiányzik ő, nagyon, hiszen ő nemcsak a lányom, hanem a barátnőm is...Természetesen segítem őt hogy elérje a célját, nagyon tisztelem őt az elszántságáért...Évekkel ezelőtt kitalálta, keményen dolgozott érte hogy bekerüljön az egyetemre...tudom hogy nehéz lesz neki is, sokszor fog még nekem sírni hogy jaj anya én ezt nem tudom...de 5 év múlva büszke mérnök lesz én Kiscsibém :)
Hárman maradtunk, illetve Nyuszival együtt négyen...igyekszem a fiúkat befogni a házimunkába, Kispasi önállósodik, apró lépésekben de mégis.
És én még mindig a világ legboldogabb anyukája vagyok :)

2023

 Így január végén ideje megírnom az összefoglalót,  a szokásos pár sort az elmúlt évről. A lényeg: nagy baj nem érte a családot, továbbra is...