Gaz csábító :)

volt a Moncsi :)
Megkért, hogy menjek el a Müllerbe...ezzel a kupaccal jöttem haza:



A bolondnak is megéri (hát még nekem), féláron...

A baj csak az, hogy az összes zoknitűmön van valami. Pl a nem tetsző lidl-es...mit csináljak vele? Addig se jutottam el, hogy mosáspróba legyen, mert az első próba után annyira rendetlenül néz ki, mintha már egy ideje hordva lenne. Zsófi szava, a rugalmatlan, tökéletesen találó :(
De bele kellene bökni ezek közül valamelyikbe...megyek tűt felszabadítani!!

Vinceszáj :)

Tegnap teát ivott, és a földre is jutott belőle. Megkérdeztem: Lyukas a pohár?
A válasz: Persze hogy lyukas, ha teteje lenne nem tudnék inni belőle...

És ez ilyen kapásból ment neki, ahogy Ti olvastátok most.
Milyen jövő vár így rám? Hiszen még nincs 3 éves :)
Móka, kacagás...szeretem :)

Aprócska sál 2010/25

Az úgy volt, hogy nagyon régen, még a blogolgatás elején valahonnan letöltöttem és kinyomtattam egy egyszerű mintát. Egy zöld sál leírása volt,, az kiderült a szövegből, és biztos nagyon tetszett nekem, ha kinyomtattam. Az is látszott a papírkámon, hogy kétféle színből készült az eredeti, de hogy hogyan váltakoztak a színek, az nem. Biztos Nektek is ismerős, hogy vannak minták, amik időnként a legmélyebb fiókból is előmásznak...ez is olyan volt nekem.
Ráadásul februárban, amikor a Hugicám itthon volt, elhozta az összes maradék fonalát, hátha kettőnk maradék zoknifonalaiból lehet valamit összehozni. Ebben a kupacban volt két-három aprócska maradék, nem zoknifonal, de nagyon jó színű..csak kevés. Nem gyapjú, valami műszálas, cimke nélküli, kellemes vastagságú és puhaságú fonalacska. Nem hagyott nyugodni, sem a színek, sem a minta, összehoztam őket. Egy 60*15 cm-es sálacska lett belőle Vincusnak:


Fényképezéskor a piros póló nem a legjobb háttér volt egy barna-narancsárgás szín fényképezéséhez, de a lényeg talán látszik.
A narancsszínű fonalam az utolsó centiig elfogyott, a barnásból van még, meg kacsintgat rám egy kellemes világossárga. Talán egy kesztyűre elég lesz neki :)

Kudarc projekt...

Életem első gyapjú pulcsija...
Ez egy hosszú történet, elmondom: néhány évvel ezelőtt, aug.20-án a Várban, a Gergő meglátott egy fonalat, megfogdosta, megölelgette és azt mondta: ebből csinálj nekem pulcsit, anya. Konkrét árat nem tudok mondani, de arra emlékszem, hogy piszok drága volt. Állítólag ausztrál gyapjú, kézi festésű, ez igaz is lehet, nem volt közte két egyforma...40 dekát vettem, műszálasból az kb elég lett volna. Hát ebből nem lett...Akkoriban még semmit nem tudtam a gyapjúról, az előfonalról meg pláne nem. Tizes tűvel kötöttem, nehezen haladt, mert a szoros kötésem miatt rengetegszer elszakadt. Ezek a kezdeti nehézségek okozták, hogy a szekrény mélyén szunnyadt néhány évet.
A Gergő már régen nem jöhetett szóba, de a Vince éppen a méret. Végre hajlandó volt felpróbálni a félkész művet, tehát minden adva volt egy sikerhez. Befejeztem, felpróbáltuk,elkészültek a képek is.

.
Aztán kimostam. Ügyesen, langyos víz, gyapjúhoz való mosószer, semmi csavarászás. A szaga iszonyatos volt, az is maradt mosás után is. Ez egyértelműen valami vegyszeres szag, nem értek a festés miértjéhez, de a vegyész orrom savra gyanakszik.
Azt már megszoktam, hogy a kendők megnyúlnak a mosás során, de ez szörnyű lett:



Vince bölcsen csak annyit mondott, amikor feltűrtem az ujját: túl sokáig kötötted, anya...Ha ez ilyen egyszerű lenne, lebonthatnék az ujjából pár sort és meg van oldva a kérdés. De a válla is nagy, széles és olyan szerencsétlen az egész.
Most mit tegyek? Bontsak? Mennyit? Vagy tegyem el a szekrénybe jövő őszig? Hátha addigra belenő?

Adventi naptár

Hogy időben elkészüljek vele, nekiálltam nézegetni. Rengeteg formában találkoztam vele a neten, nem is tudok választani. Ezért várom a Ti segítségeteket, tanácsokat, tapasztalatokat, akár pozitív, akár negatív.
Néhány támpont: varrni nem igazán tudok, de megoldható és lehetőleg ne a szekrény méretűekben gondolkodjunk, mert el kellene jutnia Németországba..(Zsuzsi, ne figyelj ide!!!)

Gondolom ha sikerül egy jó kis ötletbörzét összehozni, sokaknak hasznára válhat.

Gyerekszáj

Gondolkodtam, hogy a cím inkább Vinceszáj legyen...
Mivel ez nemcsak egy alkotós blog, gyerekszáj történeteket is fogok írni. Mert rengeteg nevetést hoz az életünkbe ez az aprócska Férfiember.

Tegnap rábízta az Eszterre az innivalóját. (ez persze csak ürügy volt, hogy később újra bemehessen az Eszterhez, aki tanulni volt kénytelen). Amikor ment az üvegért, az Eszter puszit kért a megőrzésért. Nem kapott. Megkérdezte: Te már nem is szeretsz engem?
A válasz: De szeretlek csak nagyon bonyolult vagy.

Mondtuk neki, hogy ezt a mondatot jó ha megjegyzi, minden nőre igaz :)

Vénusz 2010/24

Elkészültem a Vénusz-stólámmal!

Melinda fonalából készült, amivel már régóta szemeztem, de igazán Monorierdőn estünk szerelembe. Nagyon szeretem ezt a fonalat, ez a nekem való vastagság és puhaság...és ehhez a minta, könnyű, mutatós, egyszóval a kötés minden pillanatát élveztem. 16-szor ismételtem a mintát mindkét oldalon, nem szerettem volna egy újabb teniszlabdányi maradékot :). Most nem maradt...
Magam is meglepődtem magamon, hogy elsőre megértettem az összedolgozást a videóról és meg is tudtam csinálni! A baj csak az, hogy szoros lett, ezért nem is blokkoltam ki a stólát akkorára, amekkorára lehetett volna. A mérete így 180*40 cm lett.



És egy kép a tökéletes fonalfelhasználásról:



Lehet, hogy ha lazábbra csinálom az összedolgozást, nem is lett volna elég? Majd legközelebb kiderül, mert nem ez volt az utolsó Vénuszom, biztosan tudom.