Melinda fonalából készült, amivel már régóta szemeztem, de igazán Monorierdőn estünk szerelembe. Nagyon szeretem ezt a fonalat, ez a nekem való vastagság és puhaság...és ehhez a minta, könnyű, mutatós, egyszóval a kötés minden pillanatát élveztem. 16-szor ismételtem a mintát mindkét oldalon, nem szerettem volna egy újabb teniszlabdányi maradékot :). Most nem maradt...
Magam is meglepődtem magamon, hogy elsőre megértettem az összedolgozást a videóról és meg is tudtam csinálni! A baj csak az, hogy szoros lett, ezért nem is blokkoltam ki a stólát akkorára, amekkorára lehetett volna. A mérete így 180*40 cm lett.
És egy kép a tökéletes fonalfelhasználásról:
Lehet, hogy ha lazábbra csinálom az összedolgozást, nem is lett volna elég? Majd legközelebb kiderül, mert nem ez volt az utolsó Vénuszom, biztosan tudom.
Ez nagyon szép lett, annyira összeillik a fonal és a minta.
VálaszTörlésÓ, de nagyon szép ez a fonal! És ügyesen kalkuláltál, akkor most már tudom, hogy a Melcsike-féle fonal pontosan ki van számolva ehhez a kendőhöz. Én is Őféléből tervezem - majd egyszer:o)
VálaszTörlésHűha, Kata, ez csodás lett!:) És nem mondhatjuk, hogy pazarolnád a fonalat!;D
VálaszTörlésNagyon szépséges lett a Vénuszod! Én is mindig a fonal maradékok ellen közdök....
VálaszTörlésNagyon tetszik a Vénuszod. Én pazarlóbb voltam, mert nálam kb. 1,5 m fonal maradt. :)
VálaszTörlésSzerintem is nagyon szép a fonal is, a minta is, így az egész egyben.
VálaszTörlésNagyon-nagyon szép! Ráadásul ügyesen gazdálkodtál a méterekkel.
VálaszTörlés