SBS, azért mert...

Amikor az ezidáig egyetlen horgolt kendőm kiszabadult a gombostűkből, gyerek módjára elkezdtem parádézni benne...látta a lányom. A "tök jó lett" utáni megjegyzés, a "hát ez nem lett túl nagy" után azt mondta: ez azért kellett neked, mert színházba megyünk :).
Vasárnap délután....
Csak mi ketten lányok...
Az én drága szüleim valóra váltották egy vágyunkat :)...
Az a ráadás, hogy a fiúkra vigyáznak míg mi elmegyünk :)

SBS 2012/10

Szép kerek szám lett életem első kész horgolása :)
Szavak helyett beszéljenek a képek:

Amit a képek nem tudnak elmondani: kb két méter fonalam maradt...Igaz, hogy a lezáró sorban nem csináltam meg a ráhajtásokat (azt hiszem Mesterem így mutatta, hogy szebbek lesznek az ívek). Lehet hogy egyébként elég se lett volna?
A méret 120*60 cm.
A fonal egy álom...Nem sodródik szét, jól bontható, eredetileg talán kicsit durva volt (nem szúrós, de egy kisbabát nem simogattam volna meg vele), mosás után azonban nagyon finom puha lett.

Tudom, hogy fogok még ilyet horgolni...nagyon szeretem. Ez tényleg játszótéri projekt, kisebb helyet foglal, bármikor le lehet tenni ha éppen sürgős homokoznivaló akad :)

Horgolok!!!!

Ahogy azt már Moncsi a Fb-on írta, hétfőn túlestünk a második horgolás-leckén :). Én nagyon élveztem, remélem neki se volt nagyon kellemetlen :), igyekeztem nem bénázni...
Amikor már tudtam segítség nélkül csinálni, mutatott egy másfajta lezárást, mert az szebb: ez úgy nézett ki, hogy számomra elképzelhetetlen sebességgel pörgött a tű a kezében...mondtam neki, hogy lassítson mert szédülök :)

Itt tartok most...
Egyszer bontottam másfél sort, fájt, de túlélhető :)

Élvezem, haladós, a fonal pedig nagyon szép színes.

Köszönöm Moncsi!!!!!!

Megállapítom,

hogy sokkal könnyebb horgolást bontani, mint kötést...ahogy horgolni is könnyebb talán.
De mivel nekem ez még nehezen megy, a szívem ugyanúgy fájt azért a másfél sorért, amikor észrevettem, hogy a V betű egyik szára lemaradt....

Egy újabb maradékos zokni 2012/9

Lezárult egy fejezet: elfogyott ez a barna csíkos fonal, amit már sokféle harsogó színű másikkal párosítottam, direkt maradékok felhasználása volt a cél. A másik, ami végre nagyon fogyóban van, az a zokni orrát alkotó kék-piros csíkos. Aki régóta olvas, az talán emlékszik, hogy ez volt az a fonal, amivel tanultam zoknit kötni és mégis a zokni ami ebből készült, sokadik lett csak a sorban.

Még egy fejezet lezárult: március elseje óta újra "csak" családmenedzser vagyok...ez most az én döntésem volt, szerintem mindketten jól jártunk vele, vallom, hogy ami nem megy, nem kell erőltetni, vonatkozzon ez bármire. Az, hogy ez egy jó időpont volt, az is bizonyítja, hogy márciusban a Vince összesen 8 napot volt oviban, azt is két részletben, egyébként betegen itthon velem...
Az a néhány nap nem telt tétlenül, nekiálltam selejtezni minden részén a lakásnak, ezen a fronton még van mit tennem. A nagy projekt azonban az erkély rendbetétele volt...öt éve festettük ki, valami beltéri festékkel és ahol érte az eső, szépen felhólyagosodott, majd lepotyogott. Levakartam ahol le akart jönni, összecsiszoltam a rétegeket, aztán nekiálltam kifesteni. Aki csinált ilyet, tudja, hogy ez nem annyira egyszerű, mint így leírva tűnik. Mindehhez hozzáteszem, hogy fél egyre mire a Vincéért kellett mennem, már magamról is le kellett mosni a festéket, akkor főleg érthető, hogy miért tartott egy hétig...most szép fehér, tiszta, világít a többi közül. Már csak a virágláda-tartó vasakat kell lefestenem, de olyan hideg van, félek belefagy az ecset a kezembe. Túlságosan nem akarok felöltözni a művelethez, mert ismerve magamat, biztosan én is festékes leszek..:).

Csajos nap és horgolás

Azt hiszem pont ma van két hete, hogy kedvenc barátnőmmel, Moncsival, csajos napot rendeztünk. Hirtelen ötlet volt, de ha többet készülünk rá, akkor se sikerülhetett volna jobban. Fonalakat nézegettünk, cseréltünk, segített nekem mintát választani egy csodás fonalhoz. Elmagyarázta hogyan kell egyszerűen kezdeni egy kendőt, és kibogozta hogy hol tartok a hónapokkal ezelőtt félretett Laminariával...:).
Éééééésss megtanított a horgolás alapjaira!!! Régen vágytam már erre, nagyon élvezem :)
Ez a kék a bemutató darab:

 És ezt csináltam én:

Azóta már sokkal nagyobb, az itthon található maradék zoknifalak egy részét használom fel hozzá. Egy darabig tudtam úgy csinálni, ahogy tanultam, bár nehezen tudtam összehozni az egyik sorról a másikra való áttérést. Biztosan ez az oka, hogy már nem is kell ilyennek foglalkoznom, ugyanis sikerült azt a részt eltüntetnem :).
Élvezem hogy haladok, próbálom egyre szorosabban és egyenletesebben csinálni, és csodálatosak a színek is.
Én naív kislány egy takarót szeretnék, már azt is kitaláltam, hogy az egyik oldala ez a szép horgolás lesz, a hátuljára pedig valami jó puha termoanyagot kellene varrni.
Aztán egy finom kávéval vagy teával meg egy jó könyvvel kikuporogni a tavaszi napfénybe az erkélyre és olvasni :)