Imádom a karácsonyt és adventi készülődést...
Mióta gyerekeim vannak, még fontosabb, igyekszünk együtt csinálni amit lehet. Minden évben sütünk mézeskalácsot, együtt díszítgetjük a lakást, a fiúk a szobájukat is. A karácsonyfa rendszeresen a plafonig ér és piros-arany, szalmadíszekkel vagy annélkül. Az általuk készített díszek is felkerülnek természetesen.
A lakás feldíszítését minden évben nagyon várom, az idén valahogy mégis korábban éreztem hogy elő kell vennem a díszek egy részét is.
Úgy kezdődött, hogy a szüleim hoztak egy fonalat nekem október végén, Németországból. Zoknifonal, de amikor megláttam, tudtam hogy nem zokni lesz belőle..illetve nemcsak az. Hanem adventi koszorú:
Már október végén elkészült. Az alján gombostűkkel rögzítettem. Akkor még azt hittem máskor is felhasználható lesz az alap...aztán elkészült a díszítés, ragasztópisztollyal rögzítve a díszeket (tehát ez csak adventi koszorú lehet :) )
Mindez november közepén, az első adventi vasárnap előtt két héttel...
2016. november 17., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2025/41.
Holly martin: Egy nyár az álmok nyomában Úgy emlékszem már valamikor régebben írtam, hogy amikor könyvet választok, nem nézem meg mi van a ...
-
Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
-
Denise Hunter: Könyvesbolt a tengerparton Szerencsés kezem volt amikor a mostani könyveket választottam, ez is letehetlenül olvasmányos. ...
-
Baráth Viktória: A lótusz virága Ez egy olyan könyv volt hogy húúú....Néhány héttel ezelőtt olvastam az előző részét, A napfény földjét. Az...


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése