Kate Thompson: A remény könyvtára
A legnehezebb és legérdekesebb könyv volt...az első pár oldal után azt gondoltam: leteszem, nem olvasom, nem erre van szükségem..a 14.oldalon van egy évszám: 1944. március 3...A második világháború...én most még úgy érzem, szórakozásnak olvasok, könnyű, szerelmes-romantikus könyveket. Ez a könyv a nehéz indulás ellenére a végére egy szenzációs, letehetetlen könyv lett...az első betűktől kezdve remekül van megírva, felépítve a több szálon futó történet, én, illetve a hozzáállásom változott közben.
A könyv prológussal indul, egy emlék elmesélésével a gyerekkorban megélt eseményekről...A háború idején egy londoni metróalagútban kialakított könyvtárban játszódik, itt ismerhetünk meg emberi sorsokat, gyerekeket, családokat, akikben egy közös van: a könyvtár és az alagút menedék a háború elől. Clara és Ruby a két könyvtáros igazi családdá kovácsolja össze a közel ötezer embert, akik együtt örülnek, együtt sírnak és a legfontosabb, egymásnak segítenek. Természetesen a szerelem is megjelenik, a könyv végére mindkét lány megtalálja a párját. A barátságok, a közösség összetartozása és összefogása ami ebben a könyvben igazán rendkívüli.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése