Díjat kaptam

Gabellától.

Köszönöm szépen, hogy gondoltál rám...

Tovább is kellene adnom..adom is, minden olvasómnak, akinek véletlenül még nincs.

Ti értitek ezt?

Tegnap nekiálltam egy zokninak, a Németországból hozott vastag fonalból. A lányos színűből, Anyukám munkatársának. A fiús színűből már készült egy a Vincének, volt is rajta, ki is mostam már a szokásos módon (mosógép, 40fok). Tegnap megnéztem a cimkéjét, 75 % nyírott gyapjút tartalmaz...akkor hogy lehet hogy semmi baja nem lett a mosástól? A zöldes zoknim cimkéjén is ez volt...vajon melyik nem igaz? Vagy mindegyik az?

Narancsos

bordós zoknim lett:




Nagyon kellemes színe van, jó a tapintása, szerettem kötni. (Mégis iszonyú lassan készült el, ez volt amit a Hugicámnál kezdtem el. Ennek oka egyrészt a vizsga, másrészt a gyerekek betegsége)

Tanulópénz

Mint tudjuk, azt meg kell fizetni, levonni a következtetést és okulni belőle.

Úgy kezdődött, hogy kötöttem egy zoknit: ezt...aztán jó sokáig mintának használtam, tehát nem hordtam. A múltkor végre felvettem, és utána természetesen ki is mostam. Itt hibáztam: a fonal 75% gyapjút tartalmaz (ez rá volt írva, de csak mosás után tudatosult bennem) és nem szereti a mosógép 40 fokos programját (ami nem volt írva, tapasztalat). Röviden: a többi kötött zoknival együtt egy laza mozdulattal bedobtam a gépbe és majdnem sírva fakadtam, amikor megláttam mosás után...

Zoknik

Vincének.


Tolnai gyapjúból:


És egy szenzációsan jó zoknifonalból. Nekem a színe is nagyon tetszik, de legjobban azt szerettem benne, hogy vastagabb, mint a normál és 3,5-ös tűvel készült. (A bölcsi folyosóján, két és fél óra alatt, míg a kisfiam bömbölt a csoportban. Az idegességtől úgy járt a kezem, mint még soha)



Egy másik gombolyaggal is vettem ebből a vastag fonalból (ez a lányos szín, a zöldes a fiús):



Ezt a két csodálatos fonalat a Hugicám küldte, amikor a Szüleink hazajöttek november elején a babázásból:

Szünet előtt

készült ez a két kis keresztszemes állatka:

Megvagyok

Túl a vizsgán, az utána levő regeneráción, újra írok egy kicsit.

November közepén voltunk meglátogatni Annát, sajnos csak egy hosszú hétvégére...(a kép kicsit sötét ugyan, de mind a 4 gyerkőc rajta van)


Szombat délelőtt sétálni voltunk egy parkban :



ahol ezen a mászókán kiélhették mozgásigényüket (egy részét):