A Tesómtól kaptam két gombolyag nagyon szép színű zoknifonalat még a nyáron. Azóta várt a sorára, mert hogy nem zokni lesz belőle, azt már akkor tudtam. Csodaszép színű, alapvetően barna és narancssárga, de olyan skálán, hogy azt a képek talán szebben leírják mint ahogy én tudnám.
A tavalyi év utolsó napjaiban rámkiabált, hogy Aurora akar lenni. Az lett:
Sokan megkötöttétek már, nincs két egyforma, még hasonló sem. Sokszor csodáltam már ezt a kendőt, de az a fránya dupla ráhajtás mindig visszafogott...most legyőztem! Biztos nem tökéletes, de törekszem rá. A következő biztos más lesz, talán kevesebb hibával, de biztos hogy meg fogom kötni mégegyszer!
A lelkemnek most erre volt szüksége: napfényes időt idéző fonal, könnyen követhető minta, kellemes nagyságú, könnyű, ugyanakkor szükség esetén fázós nyakat melengető méretű kendő.
Köszönöm, Ercsu hogy megköthettem!
És ami a legjobb ebben, hogy az Anyukámé lett, azt mondta, ezt hordaná..
Úgyhogy Lányok, (és most senki ne bántódjon meg), de a legnagyobb dicséretet már megkaptam érte...
.jpeg)
