Ha valami beválik,azon nem szabad változtatni...tavaly jó volt hogy folyamatosan írtam az év történéseit, az idén is így lesz.
Január: Hoztam egy döntést: levágattam a hátam közepéig érő hajamat. Most a vállamig se ér :). És húsz évig szőke voltam, most barnára festettem.Állítólag egy ilyen döntés meghozatalának hátterében valami nagy változás van. Nagy változást remélek: újraszínezem az életem, nem tetszett az elmúlt évem, annak ellenére hogy sok célomat elértem. A lelkem nem volt boldog...
Február: Folytattam kitartóan, hogy csak azért hogy legyen mellettem valaki, nem mentem bele méltatlan kapcsolatokba..és az a furcsa, hogy ez egyrészt büszkeséggel töltött el, hiszen éreztem, érzem, hogy valami jobb közelít felém, de ott a kíváncsiság, a bizonytalanság, hogy mikor ér már ide...
Március: gesztenyebarna hajfestékkel vörös lettem...nem az én színem :(
Április: Április végére újra szőke lettem :)
Május: Ballagás...egy korszak lezárult, egy új nyílik. Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, mindegyikre.
Barátságok alakultak, felvállaltam a szimpátiát emberekkel, még akkor is ha ez másoknak nem tetszett. És hamarosan kiderült hogy jó döntést hoztam...mert olyan embernek nem tetszett akinek a véleménye egyik napról a másikra már nem érdekelt...
Június 6-án új korszak kezdődött az életemben...egy barátság vége, ami magával visz más végeket is...
Nyár: A tavalyi nyár tapasztalatait levonva Kispasival kisebb-nagyobb csavargásokat csináltunk, egy része itt a blogon is dokumentálva :)
Szeptember: Elkezdődött a suli, a nagyoknak az egyetem. Ízlelgetem a mondatot: két egyetemista gyerekem van...
Amikor június elején valami nagyon megváltozott és egyéb változásokat terveztem az életembe, nem volt konkrét tervem, de tudtam hogy lépni kell. Léptem...még csak egy kicsit, bár ha más irányból nézzük, nem is kicsi: iskolába járok, gyógypedagógiai asszisztens leszek. A hogyan tovább eldöntéséig van még egy évem. (Ehhez a lépéshez egy régi ismerőssel való első személyes találkozás adta meg a végső lökést: ő, férfi létére rengeteg energiával él, pörög, sokféle területen aktív és én pont egy ilyen emberre vágyom...nehogy amikor eljön, akkor azt mondja, kevés vagyok neki... :) )
Október: Valami jó kezdete...szeretném ha sokára érne véget, de véget fog, ezt tudom...Nagy, mély beszélgetések, hatalmas séták, csavargások, kirándulások, éjszakai Budapest. Színház, mozi.. Ő okos, tájékozott, szeretem ahogy megosztja velem a gondoltait. Régóta hiányzott az életemből a normális beszélgetés, valaki, aki iskolán kívüli dolgokat is lát. A világ főbb dolgairól nagyjából egyforma a véleményünk, de a férfi és nő létünk okoz különbségeket. Ezeken képes vagyok napokig kattogni, ez nem jó.. Elmondjuk a gondolatainkat, a meggyőzés, megváltoztatás szándéka nélkül..és ez jó, szerintem. Érdekes kapcsolat egy érdekes emberrel...neki is megvan a saját kattanása, mint mindenkinek. Ha ő most lenne gyerek biztos SNI lenne...
Elindult a suli szombatonként, vasárnaponként egy kis munka. És én boldogan osztom meg az időmet, ami eddig szabad volt. Érzem hogy több leszek, jobb leszek..
November: Megszületett egy elhatározása nyár elején, most megint erősödött egy kicsit, már csak a tettek kellenek, és kivárni a tökéletes időt és lehetőséget. Közeleg, érzem...
Nagyon mozgalmas lett az életem, még bírom. Bár eljutottam már a fáradtság olyan szintjére hogy evés helyett alvás. De aludni se jó, ha megébredek az éjszaka közepén, nem tudok visszaaludni, elkezd kattogni az agyam hogy mi mindent kell megcsinálnom a következő napon. Néhány hónap és a sulinak vége lesz.
December: Mesebeli hónap :). Az adventi időszakot minden évben nagyon várom, szeretem díszbe öltöztetni a lakást, várni a karácsonyt. Az idén fordult a kocka: nem én készítettem adventi naptárt a gyerekeimnek, ők nekem...Minden nap gyerekként vártam az aktuális csomagocskát. Voltak benne karácsonyfadíszek, családi fotókkal készült díszek, csokik, díszített toboz...egy közös dolog volt: rózsaszín. Ők, a legeslegfontosabbak úgy gondolták, hogy itt az ideje megvalósítani egy álmomat.
Ezt az évet úgy zárom, ahogy szerettem volna: boldogan, békésen, mintha egy szeretetbuborék venne körül. A családom, a drága szüleim, a testvéremék, a csodálatos gyerekeim. Ez a buborék megvéd és erőt ad...
.jpeg)
