És miért lett ennek a bejegyzésnek a címe a leg-leg-leg? Mert ez volt a legelső zoknifonalam, ezen tanultam meg zoknit kötni, ez volt a legrégebben elkezdett, legtöbbször lebontott, leglassabban haladós munkám egész életemben. És ezért ezt szeretem legkevésbé az összes közül. A maradék fonalat félreteszem jó mélyre, Vincusnak még kijön belőle egy zokni. De nem mostanában állok neki, az biztos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése