Színek

Mostanában sokat foglalkozom a színekkel. Ez még nem látványos, mert ahhoz idő kell.
Kora tavasszal mondta a kolleganőm, hogy hordhatnék színeket végre. Akkor végignéztem magamon, fekete nadrág, sötétszürke pulcsi, fekete csizma és kabát volt rajtam. Ehhez természetesen fekete táska...ez a mondat azóta is sokszor eszembe jut, főleg ha a nyitott szekrényajtó előtt állok, hogy "nincs egy rongyom amit felvegyek". Szürke-fekete-farmer-fehér póló és blúz-szürke-fekete-barna felsők...ezt mutatja a szekrény, most. Tudatos változtatásba kezdtem: vettem egy piros halásznadrágot és egy tarka blúzt...nem tudom mennyire a lelkiállapottól függenek a színeink, mennyire pl a testalkattól, a magunkkal való viszonytól. Vannak színek, amelyeket teljesen száműztem az életemből évekkel ezelőtt, pl ilyen a zöld és a lila, bordó, citromsárga, a kék se kedvenc, de elfogadom már.

Ha találkozom valakivel, gyakran van olyan érzésem, hogy ő ilyen vagy olyan színű..ez gondolom adódik abból, hogy milyen szín van rajta, vagy milyen a találkozás hangulata.

Ilyen érzés, hangulat lehetett az, amikor megláttam egy fonalat, és eszembe jutott egy nagyon kedves blogbarátnőm:



Kékes-zöldes, tarka sokszínű, érdekes.
És nyitott a világra, érzékeny, nagyon EMBER, aki az alkotásai mellett sokat olvas...ezért készült ez:



Ezeket az apróságokat kapta Rita a névnapjára tőlem...

Rózsaszín korszak

Végre sikerült a blogomnak új külsőt adni!
A segítséget, tanácsot, képet köszönöm, Altair!

Ehhez kellett még az elhatározásom és a férjem segítsége is :)

Lehetett volna szebb is, jobb is, egyedibb is, de így legalább a kép a sajátom (mentve), a sablon a bloggeré, a színeket meg a férjecském variálta át nekem. Így talán elkerülhetem a következő kellemetlen meglepetést.

Ha már a külső megújult, azt hiszem jó alkalom, hogy a belső is megújuljon...

:(

Ezt a színes reklámcsíkot (vagy nem is tudom micsodát) nem én csináltam ide a bal oldalra...és nem is akarom hogy ott legyen.
Más is kapott ilyet az éjjel? Vagy tudja valaki, hogy tudnám eltüntetni?

17

sort bontottam vissza a vandálkodó manócskám miatt (vagy a saját felelőtlenségem? figyelmetlenségem?)
Még 7 van vissza a mumusig...
Csakazértis

Laminária

Senkit ne tévesszen meg a cím, ne várjon itt most képet a kész alkotásról.

Helyette egy nagy találkozás képei következnek:




A találkozóra kb. 2 héttel ezelőtt került sor, tehát már tudok róla sírás és gutaütés veszélye nélkül beszélni...akkor szó szerint elsírtam magam, egy pillanat alatt zokogásban törtem ki, mint az elkövető, mikor meglátta hogy sírok :) . Nem tudom mit csináltam, de mivel hétvége volt, délelőtt, valószínűleg főztem. Az olló a helyén a komódon, a gyerek (2 és fél éves ördögfióka) mégis felnyújtózkodott és az asztalkámra lerakott lamináriámon kipróbálta elég éles-e...Alapos munkát végzett, több réteget elvágott, négy lyuk lett rajta. Kettőt már lebontottam, az egyik épp soron következik, a másik, az utolsó még kb 4 sor...Iszonyú nehéz, az érzés nehéz, hogy mennyit dolgoztam vele, és a félelem, hogy azt se tudom hol fogok tartani, ha kijavítom, legalább bontásilag.
Pedig szombaton csak akkor lenne értelme elmennem, ha addigra újra eljutnék a két ráhajtásos szörnyű részhez. Majd meglátjuk.

Meleg színű 2010/17

Ezt a zoknit Eszteremnek csináltam.

Kellemesen meleg, ehhez szerintem a színei is hozzájárulnak..



58 g fonalat fogyasztottam.

Maci kockákkal 2010/16

Már elkészült néhány napja (hete) csak valahogy nem jött össze a fényképezés.
Nem tudom kell-e hozzá harmadik, vagy elég a kettő a Vince szobájába és más mintákat is csináljak inkább. Döntésemet nehezíti (vagy könnyíti?), hogy a sorozat többi macija nem is igazán tetszik..

Zoknik újra 2010/13-14-15

Aki ismer tudja, hogy utálok a játszótéren lenni. Szerencsére Aprócska elég nagy és értelmes hozzá, hogy ne velem akarjon ott is folyamatosan játszani, élvezi a többi gyerek társaságát. Én meg unatkozom a homokozó szélén...illetve kötögetek. Mivel azonban a Laminária számolgatásához több energia és főleg figyelem kell, mint egy zokni kötéséhez, így ezek készültek mostanában:

Anyu kolleganőjének, aki nagyon sokat segít nekem apróbb és nagyobb dolgok megvarrásában:



Ez 53 g-ot fogyasztott a készletemből :)

És Aprócskának is készült kettő, készülve a jövő télre, így kicsit nagyobb, mint amekkora most jó neki. Ezek is maradékokból készültek, annyi kiegészítéssel, hogy végre sikerült jó minőségű egyszínű fonalat vennem hozzá, pótlásként. Ez a kék még elő fog kerülni más összeállításban is.
Itt a kettő pár együtt lett 54 g, hiszen csak kb 26-27-es méretű.



Érdekes dolog ez a játszótéren kötögetés: a gyerekek csodálkozva és érdeklődve megállnak előttem, hogy megnézzék mit csinálok. Ebből én arra gondolok, hogy nem láttak még ilyet, hisz akkor nem lenne nagy csoda. Az anyukák enyhén szólva nem tartanak normálisnak...a múltkor hallottam, hogy beszélgettek, hogy ő is tud ám kötni, és nem is csak simát meg fordítottat...legszívesebben odaszóltam volna, hogy jó neked, kössünk együtt, mert én csak azt tudok, a ráhajtás kifog rajtam :). (a sztori igazi élvezetéhez látnotok kellett volna az anyukát)

Sampler 7.

Elkészült:



Nagyon szeretem ezt a mintát. Még mindig tetszik az anyag-fonal összeállításom. Ennyi idő elteltével ez engem is meglep.