2010. november 11., csütörtök

Gondolatok

Azt, hogy egy fonal nem akart az lenni, amit szerettünk volna, mindannyiunk számára ismerős eset. Mint ahogy az is, hogy meglátunk egy fonalat, és abban a pillanatban beugrik, hogy mi is lesz belőle. Talán az is, hogy készítünk valamit, amiről már az első böködéseknél tudjuk, hogy nem a mienk lesz. Ám ekkor még nem valakinek kötjük, csak nem magunknak. Én így jártam a Lady of the manor shawl kendőmmel. Kész lett hamar, tetszett is nagyon, mégsem akaródzott felvenni. Mert menni akart tőlem. A varrónőnek ajándékoztam, akiről már írtam, hogy sokat segít nekem.
Olyan érzésem is volt már, hogy megláttam egy fonalat, és tudtam, hogy kihez illik, kinek a színe...Ez a mostani eset azonban más: a múltkori mülleres fonalak közül ez az egyetlen mostanáig, amit elkezdtem, és be is fejeztem. Hamar, talán 3 nap alatt. Nem tudom mi oka lehet, de kötés közben egy nagyon kedves barátnőm jutott eszembe, sokszor, vissza-visszatérve. Pedig a szín nem az, ami róla először eszembe jut..Mire elkészült, már tudtam, hogy az övé lesz. De hiába van kész már hetek óta, szépen türelmesen várta a mai napot, míg elhatároztam magam, beborítékoltam és elsétáltunk a postára. A várakozás oka, valami furcsa érzés volt, a nehezen megfogalmazható fajtából. Én Őt a barátnőmnek neveztem, ha ezeket a sorokat olvasva nem ért velem egyet, cáfolja meg, nyugodtan, akkor sem lesz harag. Néhány alkalommal találkoztunk csak, mégis olyasmi érzés rágondolni, mintha a nővérem lenne...ugyanakkor nem akartam tolakodó lenni, pont a távolság miatt...Zavaros volt? De azért érthető? Más is van így ezzel a "blogvilágban"?

Az lenne az igazi, ha most itt lenne egy kép...de nincs. Ugyanis a számítógépünk nem áll a helyzet magaslatán, egy fénykép feltöltése most megoldhatatlan feladat :) .

3 megjegyzés:

  1. És egy rosszul kezdődött napot tettél ezzel kedvesebbé, elviselhetőbbé számára, de nem is csak egy napot, hanem úgy általában, hálás is érte nagyon, megy is pityeregni egy kicsit....

    VálaszTörlés
  2. nagyon kedves ez a bejegyzés inkább, egy távoli ölelés jár ezért amit megfogalmaztál!

    VálaszTörlés
  3. Egyáltalán nem zavaros a bejegyzés.. Sőt kedves.. Én is így érzek néhány bloggerrel kapcsolatban.. Van mikor csak a blogját nézve valakinek, úgy érzed, hogy egy hullámhosszon vagy Vele:)

    VálaszTörlés