Szeretem a havat, a telet, amikor ropog a hó a talpam alatt, vagy a kissé fagyott havon csillog a napfény.
Az idén ebben még nem volt részünk, ezért gyerek módjára örültem ma, amikor órák hosszat kitartóan szépen esett a hó.
Amikor hazaértem, az éppen nem beteg gyerekeim (Esztus és a Vince) hóembert építettek, csatlakoztam hozzájuk kicsit. Aztán az ablakból néztem főzés közben a még mindig tartó hóesést...
És eszembe jutott valami: jó lenne a hóesésben romantikusan, kézenfogva sétálni...most nem ennek van itt az ideje az életemben úgy látszik...de a remény hal meg utoljára :)
És ha már a vágyaknál tartunk: ezt a várat látni akarom, ha télen, ha nyáron, boldog leszek :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2025/41.
Holly martin: Egy nyár az álmok nyomában Úgy emlékszem már valamikor régebben írtam, hogy amikor könyvet választok, nem nézem meg mi van a ...
-
Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
-
Denise Hunter: Könyvesbolt a tengerparton Szerencsés kezem volt amikor a mostani könyveket választottam, ez is letehetlenül olvasmányos. ...
-
Baráth Viktória: A lótusz virága Ez egy olyan könyv volt hogy húúú....Néhány héttel ezelőtt olvastam az előző részét, A napfény földjét. Az...

..vagy hoangyalt csinalni..csak otlet.Itt is havazott erosen ma, nem lehetett latni megint, de imadtam igy is.
VálaszTörlésA világ legjobb pasijával lent voltam még este, csinált hóangyalt :)
VálaszTörlésNeuschwanstein---énis,énis:)
VálaszTörlés