2017. január 25., szerda

A sors fintora

Az előző bejegyzésem egy időzített bejegyzés volt...amikor csináltam nem gondoltam hogy az a nap, január 19 mennyire szomorú nap lesz nekünk...

Nem egészen két éves volt a mi Zsófink...13óra alatt, váratlanul elment...
Azzal vigasztaltuk egymást hogy az a kis idő, amit velünk volt, boldog nyusziélet volt, igazi családtagként...

dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Olvastam 2026/14.

 Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...

  • Olvastam 2025/28.
     Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka  Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
  • Olvastam 2025/16.
     Kerry Fisher: Az anya, aki lehettem volna  Ez megint egy érdekes és egyben nehéz könyv nekem.  Anyaként, főleg egyedülálló anyaként időnkén...
  • Kééész! Laminaria 2010/20
    Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé...