2009. október 27., kedd

Fényképeret

készült, keresztszemes.
Anna, illetve a Hugicám fogja kapni, terveim szerint kivágom majd a közepét és egy kapcsos fényképtartóba teszem.. Hogy ne porosodjon és a képet is könnyen lehessen cserélni benne.



Ui: valaki nálam rutinosabb tudja véletlenül, miért lesz homályos a kép kicsiben és miért jó nagyban? Ez egy nemrégen előbújt probléma, zavar nagyon de már minden ötletemet kipróbáltam és nem sikerült megoldanom.

2009. október 23., péntek

Illatos "zsákocska"

Kedvenc kézimunkás boltomban, ahol a hímzéshez szoktam a vásárolni, illatos osztott hímzőt láttam. Ki kellett próbálnom...állítólag 20 mosásig megmarad az illata...nem tudom. Nem hiszem...Mindenesetre érdekes volt levendulaillatú lila cérnával varrni. A zsákocskát vattával tömtem ki, a vattára cseppentettem néhány csepp levendulaolajat. Hogy tényleg illatos legyen.

2009. október 19., hétfő

Kötötű felszabadító akció

volt nálam a hétvégén. Ennek keretében fejeztem be a múltkor mutatott leg-leg zoknit is, és ez az átmenetes fonalból készült sem most kezdődött....csak valahogy mindig van valami más minta vagy fonal, amit azonnal ki kell próbálni. Ismerős? Így aztán ami nem olyan nagyon fontos, az marad a tűn...

Ez a fonal a legutóbbi aldis akcióból származik. Szerencsémre nem volt az a színű, ami az újságban levő képen, mert már mindenfélét láttam magamnak belőle: zoknit, kesztyűt, sálat...Így csak egy csomaggal vettem ebből, és mivel már régen kötöttem ennyire jó színűt, csíkosat, azonnal ki kellett próbálnom. De csak addig, hogy lássam milyen, aztán ez is a sarokba került a kosárba...Nagyon tetszik a színe és jó puha is, komolyan gondolkodom újabb csomag beszerzésén sál és sapka kötése céljából a Vincének. Csak néha úgy érzem túl lányos színei vannak, ezért indulok érte nehezen...


Rengeteg tervem van, sok szép fonal várja hogy sorrakerüljön...

Bosszankodom is rendesen, egy kedves ismerősnek akartam egy sötétkék zoknit kötni a múltkori lidl-is fonalból, ami a cimkéje szerint ugyanolyan, mint a zöldes-csíkos...mivel a próba nem megoldható, csak nagyjábóli méretet tudok, arányosan kevesebb szemmel kezdtem. Aki kötött már zoknit, az remélem igazat ad nekem, hogy a méret milyensége igazándiból a sarok körül, inkább utána mint előtte derül ki...akkor már én is sejtettem, hogy kicsi lesz...kihúztam belőle a tűt, de lebontani még nem volt szívem. Olyan sokat küszködtem vele, nagyon vékony a fonal. Hamarosan újra nekiállok, mert feltámad a csakazértis!
Addig befejezem Anyu barátnőjének a zokniját a kékes mintás kedvenc fonalamból...

Akartam a Vincének kesztyűt kötni....szerintetek a bolond pasi hajlandó volt beledugni a kezét? Naná hogy nem...mire megtaláltam a tavalyi kesztyűjét hogy hozzápróbáljam, természetesen kiderült, hogy kicsit csináltam. A tavalyit meg kinőtte és egyébként is "bolti" volt és nem én csináltam. Ez az idén nem fog előfordulni, ezt most megígérem!

2009. október 16., péntek

Leg-leg-leg!!

Végre elkészült ez a zokni a Gergőnek:
És miért lett ennek a bejegyzésnek a címe a leg-leg-leg? Mert ez volt a legelső zoknifonalam, ezen tanultam meg zoknit kötni, ez volt a legrégebben elkezdett, legtöbbször lebontott, leglassabban haladós munkám egész életemben. És ezért ezt szeretem legkevésbé az összes közül. A maradék fonalat félreteszem jó mélyre, Vincusnak még kijön belőle egy zokni. De nem mostanában állok neki, az biztos...

2009. október 14., szerda

Nagynéni lettem!

Kb egy órával ezelőtt megszületett Hugicám aprócska kislánya: Anna Luise
(Ő Németországban született, Apukája német)

2600g és 48 cm

És itt az első kép róla:

2009. október 12., hétfő

A "titok-projekt"

ma hajnalban útnak indult és már oda is ért a Hugicámhoz, felteszem tehát az ígért képeket:

Ilyen segítséggel nem is volt nehéz (megszerezte amikor valamiért kimentem a szobából):
Az utolsó öltések előtt:
És a kész mű:

Apránként:



Ezeken az utolsó képeken már a csomagolás előtti utolsó pillanatokban van...fénylik. A kész goblen hátoldalán két réteg nagyon vastag karton van és az egészet beborítottuk öntapadós átlátszó fóliával. Egyrészt hogy jelölni lehessen rá egy filctollal, hogy mekkora a gyerkőc, másrészt hogy megóvjuk a gyerekszoba ártalmaitól és a portól.

Olvastam 2026/14.

 Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...