Eljött ez a nap...
Évek óta a karácsonyfánkról áll itt egy kép, az idén nem így lesz :)
Van néhány olyan "kellék", ami az adventi időszakhoz nélkülözhetetlen...nálunk ezek:
Ezt a zenélős figurát a gyerekeim kapták a Nagyszüleimtől pár évvel ezelőtt. A Vince hatalmas, csillogó szemekkel nézte, alig múlt egyéves akkor...Nála jobban csak a Nagypapámnak csillogott a szeme, ahogy látta a dédunokái boldogságát :). Ő már sajnos nincs velünk, de minden nap eszembe jut az a kép, amikor meglátom a Mikulásunk.
Ezt a csillagot a Testvéremtől kaptam néhány éve. Vékony ezüstszálra fűzve, a nappali lámpájáról lóg, csodálatosan csillog ahogy a lámpafény és a gyertyafény megvilágítja.
Ezekkel kívánok BOLDOG KARÁCSONYT minden olvasómnak :)
2012. december 24., hétfő
2012. december 23., vasárnap
Zoknik 2012/32-34
Folytatom a maradék fonalak felhasználását, így főleg itthoni zoknik készülnek. Papucsot még mindig nem hordunk így a zokni hasznos és meleg. Ja, hogy tarka? Sokszínű, mint mi :)
"Bobtail" kiri 2012/31
Nagyon szeretem a bobtailt, mint kutyát. Ha megtehetném, biztos lakna velem egy :).
Ahogy ez a fonal gombócban volt, egyből ez a kutya jutott eszembe...megkötve már nem.
Egyszerű, gyors mintát akartam, így lett kiri. Anyának kezdtem el, de mire a feléig értem, tudtam, hogy a Nagymamám kapja. Ugyanis sokkal sötétebb lett, mint amilyenre számítottam, így inkább hozzá illik, mint Anyához.
Ő viszont nem vállkendőként fogja hordani, csak a nyakába tekeri, ezért nem blokkoltam rendesen, csak a csücsköket...
Ahogy ez a fonal gombócban volt, egyből ez a kutya jutott eszembe...megkötve már nem.
Egyszerű, gyors mintát akartam, így lett kiri. Anyának kezdtem el, de mire a feléig értem, tudtam, hogy a Nagymamám kapja. Ugyanis sokkal sötétebb lett, mint amilyenre számítottam, így inkább hozzá illik, mint Anyához.
Ő viszont nem vállkendőként fogja hordani, csak a nyakába tekeri, ezért nem blokkoltam rendesen, csak a csücsköket...
2012. december 21., péntek
Ajándék zoknik 2012/29-30
Készült két pár zokni, a szokásos forma.
A fonal szokásos németországi, szeptemberben hozták a szüleim..
Ajándék lett mindkettő :)
Az egyiket az én barátnőm kapta, a másikat a lányomé.
Csak fénykép nem készült...
A fonal szokásos németországi, szeptemberben hozták a szüleim..
Ajándék lett mindkettő :)
Az egyiket az én barátnőm kapta, a másikat a lányomé.
Csak fénykép nem készült...
2012. december 16., vasárnap
"Óriási" kesztyű 2012/28
Aprócska keresztlányom aprócska kezére készült. 28 szemmel, zoknifonalból, Moncsi segítségével, Barka kötősuli útmutatása alapján.
A súlya 14g...:)
Ugyanebből a fonalból csináltam egy sálat is neki, keresztben kötve, rizskötéssel, az már októberben kis gazdájához ért, el is felejtettem lefényképezni :)
A súlya 14g...:)
Ugyanebből a fonalból csináltam egy sálat is neki, keresztben kötve, rizskötéssel, az már októberben kis gazdájához ért, el is felejtettem lefényképezni :)
2012. december 15., szombat
Jó dolgok rossz képekkel :)
Az ajtódíszünk, a facebookon láttam egy képet, az alapján készült:
Az első adag linzerek karácsonyra, valószínűleg valamelyik gyerek sulijában végzik :).
Ezért is az extra, helyenként kissé csicsás díszítés:
Az első adag linzerek karácsonyra, valószínűleg valamelyik gyerek sulijában végzik :).
Ezért is az extra, helyenként kissé csicsás díszítés:
Élek :)
Ismét ellaposodott a blog....Pedig vagyok, kötögetek is, csak a fényképezés idejét nem sikerül elcsípnem sose. Amikor még világos van. A lámpafény nem fényképező-barát :).
Megint dolgozom is, feszegetem a korlátaimat...Változni, változtatni akarok, kell, csak nagyon nehéz. Ez elég gyakran lelomboz, az elmúlt hetekben sikerül olyan mélyre kerülnöm az elkeseredésben, amilyenről nem is álmodtam. Most jön a karácsony, igyekszem feltöltődni, januárban sokkal nagyobb lelkesedéssel, megerősödve újra felveszem a harcot. Mert nyernem kell...egyszerűen nem lehet másképp :)
Megint dolgozom is, feszegetem a korlátaimat...Változni, változtatni akarok, kell, csak nagyon nehéz. Ez elég gyakran lelomboz, az elmúlt hetekben sikerül olyan mélyre kerülnöm az elkeseredésben, amilyenről nem is álmodtam. Most jön a karácsony, igyekszem feltöltődni, januárban sokkal nagyobb lelkesedéssel, megerősödve újra felveszem a harcot. Mert nyernem kell...egyszerűen nem lehet másképp :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Olvastam 2026/14.
Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...
-
Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
-
Kerry Fisher: Az anya, aki lehettem volna Ez megint egy érdekes és egyben nehéz könyv nekem. Anyaként, főleg egyedülálló anyaként időnkén...
-
Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé...