2015/6-7 "iker" zoknik

Folytattam a maradékok fogyasztását, ezek is elfogytak.
A szokottnál rövidebb szárral készültek, elsősorban itthoni viseletre:

Opal fonalak...a nagy szerelem...annyira szép, jó kötni és kellemes viselni.

Tőlem-nekem

Mert megérdemlem...

Ugye hogy túl szép ahhoz hogy otthagytam volna?

2015/5 Ismét maradékból zokni

Az összes maradék elfogyott ezekből, mindkettőt szerettem

2015/4 Az első csillag

Van egy tervem...a megvalósítás egész évre elosztva is nagy meló lesz, főleg hogy nem tudok horgolni. Illetve nem nagyon, nem tökéletesen, de nagyon szeretnék. Pl több tucatot csinálni ebből a csillagból, csodálatos fehér fonalból/ cérnából. Gondolom ahogy ügyesedem, úgy lesz egyre vékonyabb, finomabb munka...

Esik a hó!!!!

Szeretem a havat, a telet, amikor ropog a hó a talpam alatt, vagy a kissé fagyott havon csillog a napfény.
Az idén ebben még nem volt részünk, ezért gyerek módjára örültem ma, amikor órák hosszat kitartóan szépen esett a hó.
Amikor hazaértem, az éppen nem beteg gyerekeim (Esztus és a Vince) hóembert építettek, csatlakoztam hozzájuk kicsit. Aztán az ablakból néztem főzés közben a még mindig tartó hóesést...

És eszembe jutott valami: jó lenne a hóesésben romantikusan, kézenfogva sétálni...most nem ennek van itt az ideje az életemben úgy látszik...de a remény hal meg utoljára :)

És ha már a vágyaknál tartunk: ezt a várat látni akarom, ha télen, ha nyáron, boldog leszek :)

2015/1-2-3 Zoknik

Zoknik...mert szeretem kötni is és hordani is. Meg mert mindig van valaki, akiről kiderül, hogy még nincs zoknija tőlem és az első adandó alkalommal pótolni kell :).
(Már csak azt kellene megtanulnom, hogy a sok éves, rengetegszer mosott, kissé megkeményedett, némelyik megvarrt, de nagy kedvenc zoknimat legyen szívem kidobni...hogy legközelebb valamelyik újat vegyem elő/fel.)

Változás

Változom, változtat az élet és én is magamat..

A változás felismeréseket hoz, melyek vagy jók, vagy rosszak, illetve a rossz nem is jó szó, hanem inkább a nehezebben feldolgozható/megérthető passzolna rá...az emberi kapcsolatok milyensége foglalkoztat. Már tavaly is volt olyan, hogy valakiről kiderült, hogy minden helyzetben lehet rá számítani, és olyan ember, akit a barátomnak gondoltam, nem úgy reagált ahogy számítottam rá. Lettek csodálatos új barátságok az életemben, és vannak akik "csak" ismerőssé váltak.
Tegnap egy beszélgetés kapcsán újra előkerült ez a téma, és elgondolkodtam, vajon mi lehet az oka...és nem tudom.