A Kékes...Kispasi nagy vágya volt, nem emlékszik rá hogy már járt ott.8 km-es hegymászással jutottunk fel a csúcsra. Kipurcantam, nem tagadom. Nehéz volt, nem vagyok elég edzett.
Utána megnéztük Gyöngyösön a Mátra múzeumot, tartalmas de fárasztó nap volt.
Egy mesekastély, nekem. A télen láttam egy cikket a felújított kastélyról és így hogy a közelben jártunk, elérhető lett.
Mesevilág, mint egy Disney-mese kastélya. Kívül...Öt éve látogatható a felújítás után, de hogy finoman fogalmazzak van még mit csinosítani rajta. Alig néhány szoba látogatható, azokban is csak pár bútor van. Vannak köztük nagyon különlegesek is az igaz, például egy kisasztal, ami olyan mintha gyöngyökkel lenne kirakva, pedig kövek. A berendezés jelentős része az idők folyamán megsemmisült, például a könyvtár is, ezt folyamatosan pótolgatják. A kastély vezetővel, csoporttal látogatható. 15-en voltunk egy csoportban, ez kimondottan tetszett ebben a vírusos időben. A vezető nagyon kedves volt, érdekes dolgokat mondott, a feltett kérdésekre is készségesen válaszolt.
Csodálatos kert van a kastély mögött, szépen nyírt, gondozott labirintus. Olvastam hogy ennek a rendbehozása nehéz volt, valami betegség támadta meg. A kastélyhoz vezető út a parkolóból alacsony, régi házak közt vezet át. Olyan, mintha sok kis lakás lenne egymás mellé építve, gyanítom hogy cselédlakások voltak valamikor. Állagmegóvásra lenne szükség, a tetőn kinővő facsemetét például nem hiszem hogy pénz kérdés kiszedni...gondozatlan, elhanyagolt épületek. Az igaz, hogy így még meseszerűbb a fák között felbukkanó kastély 😊
Munkácsy kiállítás, ott nem fotózhattam. Lenyűgöző, csodálatos hatalmas képek, mesterien kidolgozott apró részletekkel, mimikával.A trilógia...mindenkinek látni kellene.
Ez egy könyv címe, amit most olvastam. Amit végre elolvastam. Elizabeth Gilbert írta, aki az Ízek, imák, szerelmeket is. Az nálam alapmű, többször olvasós, a filmet is láttam már sokszor. Ez volt az oka, hogy megrendeltem ezt a könyvet, lassan két évvel ezelőtt. Fontos momentum, hogy rendeltem, tehát nem egy könyvesboltban akadtunk egymásra. Nem tudom akkor mi lett volna...A könyv 524 oldal...olyan picurka betűvel írva, hogy ez jelentősen befolyásolta kapcsolatunk hosszúságát. Nem tudtam belőle 5-6 oldalnál többet olvasni egyszerre. A történet sem olyan magával ragadó, letehetetlen, mint amilyenre vágytam. Érdekes, hiszen egy gazdag családba született okos nő életéről szól, aki botanikai kutatásokat folytat, publikál. Közben keresi a helyét, próbál megfelelni előbb az anyjának, majd apjának, keresi, vágyja a szerelmet, hiába. Érdekes találkozások várnak rá a világ több pontján, ezek viszik előre a történetet. Sok botanikai rész van a könyvben, mohákról, orchideákról, általában társadalmi viszonyokkal összefüggésbe hozva. Haláláig követi a főhős sorsát, utazásait, gondolatait.
Érdekes olvasmány volt, de nem izgalmas.
Említettem már, hogy az idei nyár más? Nekem tetszik 😊és a gyerekek sem panaszkodtak még.
A Bory várban jártunk. Itt van a városban, mégis nagyon régen nem voltunk. Egy szerelmes ember építette...a szerelem ismét csodákra volt képes:
Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...
.jpeg)
