Tél

 Hosszúnak érzem most, nagyon várom a tavaszt...az első adag jácint már elvirágzott az asztalon, kb két hete egész jó idő volt pár napig...egy hete kb dacoltam a hideggel, hogy a vastag télikabátot már nem veszem elő újra, de ma reggel megadtam magam és nagyon jól tettem...tegnap esett egy kis hó, épp csak mutatóba,egy cm sincs és csodák csodájára nem olvadt el mára, piszok hideg van...

Tavalyi jácint, ősszel elültettem, ő is csacsi volt velem együtt, azt hitte itt a tavasz. De mindegy mikor bújik elő és virágzik, mindig örülök neki.

 

Fáradt vagyok, fizikailag mindenképp de lelkileg legalább annyira...ez a munkahelyi légkör, a bizalmatlanság, a bizonytalanság rengeteg energiát kivesz belőlem. Tudom, látom, érzem hogy eltűnt a mosolyom, gépiesen teszem a dolgom de egyre kevesebb élvezettel. Pedig én nagyon nagyon szerettem és szeretek itt dolgozni, szeretem amit csinálok de a tőlem független dolgokkal nem tudok mit kezdeni csak agyalni rajta...

Olvastam 2025/2.

 Nicolas Barreau: Egy este Párizsban

A szerző ugyanaz, a stílus ugyanaz, a történet csacska de aranyos, könnyen olvasható, izgalommal és egy nagy csavarral a végén. A helyszín Párizs, romantikus város, a szerelmesek városa, egy régi művészmozi, egy szőke lány és a főhös... Innen indul a történet, elég lassan, aztán a könyv közepén a lány eltűnik, majd egy csomó véletlen és valószerűtlen esemény után újra találkoznak.

Olvastam 2025/1.

Nicolas Barreau: A szerelem receptjei

Visszatérni a könyvekhez, a rendszeres olvasáshoz nem is olyan egyszerű dolog, nekem. Bevallom a könyvtárba való lelkes beiratkozásom első alkalmával kivett négy könyv közül egyiket sem sikerült kiolvasnom...és boldogan vittem vissza őket, nem nyomasztottak hogy nem boldogultam velük. de biztos hogy lesz még egy nekifutás...csak a karácsony, a betegség, a jövés-menés közben nem jött össze.

Most ugyanannak a szerzőnek két könyvét hoztam ki, az elsővel két-három este alatt végeztem is:

 Apukám az ilyen könyvekre, filmekre azt mondja, könnyen felejthető műalkotás. Ez a pasis megfogalmazása a könnyed, laza, szerelmes, romantikus írásnak. Egy fiatal pár első találkozásától, a bizonytalanságtól, a barátságtól, az elfordulástól az egymásratalálásig tartó útról szól. Az első igazi randevú tulajdonképpen egy vacsora a fiú albérletében, csodálatos menüsorral, varázsszerrel, ami végülis nem kerül be a nagyszerű menüsor egyik elemébe se...A könyv kb utolsó egyharmada az ételek receptje, hasznos elkészítési tanácsokkal és néhány további ínyencség receptje (gyanítom hogy a további kötetekben azok is el fognak készülni, de erről majd írok úgyis.)

Jeges csobbanás

 Az idei év első csacska ötlete volt, hogy megyek a Tiszához jeges csobbanásra. A dátum: 2025. január 4.

 Nagyfiú volt tavaly, azt mondta nagy élmény. Tényleg az :) . A tiszafüredi strandon be volt fagyva a víz, 6 cm vastag jeget törtek fel ott a szemünk láttára. Félelmetes volt, ráadásul fújt a szél is. És tudtam hogy én abba a vízbe bele fogok menni, hisz ezért autóztam át a fél országot. 

1112-en csobbantunk...ennyi lökött ember rendkívül jó hangulatot tud csinálni, tök jó zenék voltak, viccesek de motiválók.

Így fogadott a Tisza...

 

 

Tulajdonképpen csodaszép idő volt

 

 

 

A bikinis képem látványától megfosztok minden idelátogatót, de a fürdőköpeny vállalható

 

A végén járt az oklevél

 

Nagyon érdekes érzés volt, teljesen más mint amikor nyáron mész be egy vízbe és hidegnek érzed. A levegő és a víz is 1 fokos volt itt...gondolom ez lehetett az ok. Vitt be a lendület, a csakazértis, a jókedvű többi bolond...utána a fázás se olyan volt mint nyáron...gyorsan átmelegedtem, a lábfejemet kivéve, azt még két órával később se éreztem igazán.

Új év-50 leszek

 Általában nem szoktam nagy ügyet csinálni a születésnapokból, a sajátomból főleg nem...a 40. volt az első kivétel...Akkor megfogadtam, hogy ballonozni fogok és sikerült is, megvalósítottuk, anyáékkal közösen.

Az idén 50 leszek...erre az évre a terv hogy megcsináltatom életem első tetoválását. Ez kb tíz évvel ezelőtti elhatározás, biztos megvalósítom.

A legoptimistább számolások szerint is ez már a B oldal, igyekszem kihasználni minden pillanatot és minden ötletet megvalósítani...

2024

 Ennek az évnek is vége...volt jó és rossz is, de most is azt mondom, a következő se legyen rosszabb. Volt benne betegség, aggódás, sírás, reménykedés, idegeskedés, nyugalom, pihenés, törődés, töltődés és töltés, nevetés, játék, beszélgetések, komolyság, móka, minden ami kell. 

A legfontosabb, hogy mindenki egészséges, vagy legalábbis jó úton van felé. Az év végén végigment a családon két irányból valami vírus, influenza vagy covid, magas láz és nátha, köhögés, végtagfájdalom de már mindenki kimászóban van belőle..

Az októberi évösszefoglalóban félbehagyott felsorolást folytatom: Kispasi nagyon sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett németből, cél a felsőfok. Ez ellen ő még tiltakozik, de menni fog. Továbbra se tudja határozottan hogy mi szeretne lenni...

Egyszemlány szerelmes, boldog, én meg annak örülök hogy őt ragyogni látom..nagyon megérdemelte már.

Nagyfiú teszi a dolgát, az egyetemről nem beszélünk de bízom benne hogy tudja mit csinál, eddig még nem okozott csalódást.

Csufika szerelmes, virgonc, rosszcsont, ebben az évben is a frászt hozta ránk egy csomószor, de minden jó ha a vége jó :)

Ebben az évben fogytam közel 15 kilót...lehetett volna több is, csak nem voltam elég kitartó...még ennyit legalább szeretnék jövőre is, de ha 25 lesz az se baj...elvégre 2025...(most 26 kilóval vagyok könnyebb, mint amikor az első randink történt...)

2025...ami elkezdődött. Fura érzéseim vannak, de ugyanakkor kíváncsian várom. 50 éves leszek... Van egy csomó tervem erre az évre, meglátjuk egy év múlva mit sikerült megvalósítani...

Változás

Ez a szó jellemzi az egész évemet legjobban...szerencsére főleg munkahelyi vonalon, de mivel a napok egyharmadát itt töltöm, ez lényeges. Elsőre a változás egy negatív szó nekem, de nem kell hogy az legyen...próbálom magamnak mondani, hogy egy lehetőség, egy csomó bizonytalan, alkalomadtán tőlünk független dologgal...eddig szerencsés változások voltak az évben, tudtam élni a lehetőségekkel amit az élet felkínált. Megdolgoztam a "sikerért" és olyan elismerések érkeztek, amelyekre nem is számítottam. Ha gonosz akarnék lenni, akkor azt is ide sorolnám, hogy néhány barátnak tűnő kollega elfordult, amit az irigységen kívül nem tudok másnak betudni. De ügyes nagylány vagyok, ezen már simán túl tudok lépni, mosolyogva.

Tegnap kezdődött egy új fejezet, egy új vezető megjelenése, ami egyszerre reménykeltő és félelmetes, bizonytalan is. Drukkolok neki hogy sikeres lehessen itt, minden tőlem telhetőt meg fogok tenni érte. Hiszem hogy egy munkahely akkor tud sikeres lenni, ha jó a csapat és nem csak az elsejei csippanás miatt  járunk be dolgozni.