Múlt héten tél volt áprilisban...Eső-hó mindenféle csapadék előfordult.
Reggelente én vagyok az első aki elmegy otthonról, és előfordul hogy délután az utolsó, aki hazaér. Ez is egy ilyen nap volt...A bejárati ajtó előtt láttam három esernyőt: egy piros-kék pöttyös csajosat, egy feketét világoskék szegéllyel, és egy hatalmas sötétszürkét.
Elmosolyodtam, boldognak éreztem magam: tehát mindhárman otthon vannak, épségben...
És régóta tudom hogy ennél több nem kell.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2026/16.
Katie Fforde: Egy varázslatos este Amikor a könyvtárban keresgélek, gyakran nézegetem az ő könyveit. Lehet hogy azért mert sok van? Eddig e...
-
Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé... -
.jpeg)
Kerry Fisher: Az anya, aki lehettem volna Ez megint egy érdekes és egyben nehéz könyv nekem. Anyaként, főleg egyedülálló anyaként időnkén... -
Katie Fforde: Egy varázslatos este Amikor a könyvtárban keresgélek, gyakran nézegetem az ő könyveit. Lehet hogy azért mert sok van? Eddig e...
:) Veled orulok!
VálaszTörlés