Egy kapcsolat akkor jó, ha tud fejlődni, ha nem unalmas, ha vannak közös tervek, vágyak, célok. Szép apránként haladunk, mindig történik valami. Hamarosan egy évesek leszünk, szerencsére pont együtt töltött hétvége lesz az évforduló. Ebből az alkalomból készítek Neki egy ajándékot, egy fényképalbumot az elmúlt évből, közös képekkel és mondatokkal, eseményekkel. Amikből van szerencsére mindig olyan, amikre azt mondjuk: szintet léptünk: az első együttalvás, aztán amikor márciusban bemutatott a gyerekeinek, a közös nyaralás, és augusztus végén elvittem haza, a szüleimhez...és most hétvégén újra ott voltunk, most nem voltak gyerekek, csak mi. Megmutattuk neki a városomat, felsétáltunk a várba, aztán a Margit romhoz és utána a kertben vacsoráztunk. Elbeszélgettünk, apával politizáltak kicsit, de nyugi volt, béke, mintha mindig így lett volna. Szeretem őt, nagyon...és hálás vagyok a Sorsnak, hogy találkoztunk...és a szüleimnek, hogy befogadták őt a családba.
2021. szeptember 13., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2026/14.
Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...
-
Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
-
Kerry Fisher: Az anya, aki lehettem volna Ez megint egy érdekes és egyben nehéz könyv nekem. Anyaként, főleg egyedülálló anyaként időnkén...
-
Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése