Miért van az, ha egy sornál az első pár szem után gyanús, hogy egy fogyasztás nem oda esik, ahova kellene, vagy egy ráhajtás lyukja nem ott lesz, ahol logikus lenne, mégis végigkötöm a sort? Mert bízom benne, hátha mégis így lesz jó? Mert szeretek bontani? Vagy egyszerűen csak hülye vagyok? Vagy csak rutintalan?
És mi van akkor, ha pl minden 2.-3. jó helyen van, de a köztesek nem? Akkor a véletlen is beszállt a hiba mellé a kötésembe? :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
-
Október vége van, néhány nappal ezelőtt még jóval melegebb volt mint ami ilyenkor megszokott. Volt már néhány párás reggel, de a kabát délut... -
Hosszú munka volt, ennek több oka is van: - a kötéspróba kissé elvette a kedvem, félretettem.... - egyszer kicsi lett, mikor kb a fele volt...
Nyugi...
VálaszTörlésMajd alakul.
A mostani a kisebbik hiba, a véletlenül kijövős a lamiban van :(
VálaszTörlésAmikor az első Lamimat kötöttem, nekem is összevissza estek a likak. Megtartottam azért, csúnyán, ahogy volt, sőt hordtam is a télen. :-)
VálaszTörlésEgy tanácsom volna: ne CSAK a mintát kösd, hanem nézd meg, keresd meg, mi hova mikor kell. A minták javarészénél látszódnak a vonalak, az, hogy hova kell ráhajtani, az apasztások iránya.
Ha pedig nem akarsz sokat bontani, vagy megoldható a dolog másként, nem túl szembetűnő már eddig, akkor próbáld a hibát helyrehozni ott, ahol most vagy. Ugye egy szem +/- van valahol, az egyenlő egy apasztással/szaporítással, nem?!
Szóval ne keseredj el. :-)
(más is bont egyébként, nehogy azt gondold, hogy bárki bontás nélkül tanult meg csipkét kötni)