Nyaraltunk

Ez egy olyan bejegyzés lesz, amilyen még nem volt. Úgy gondoltam azonban, hogy a megújulóban levéshez ez is hozzátartozik. Hogy nemcsak az alkotásaimról írok, hanem más szépségekről, amelyek örömet okoznak nekem.

Az idei nyaralásunk megszervezése teljes egészében rám hárult. Olyan programot kellett találnom, amit mindhárom gyermekem élvez, és valamennyire nekem is pihenés lesz. 5 nap volt csak, de minden előzetes elvárásomnak megfelelt.

A cél: Pécs és környéke
A szállás: Cserkút, Kőkapu Vendégház
Cserkútról nem is halottam mostanáig, de egy életre megjegyeztem és biztos vagyok benne, hogy menni fogunk még oda. Szeretném megnézni ősszel is, amikor ez a sok erdő színes, de még nincs igazán hideg. Szinte egybeépült Péccsel, öt perc alatt a városban voltunk, mégis csendes, nyugodt, igazi pihenőhely. És a ház....! Előbb a képek, aztán a szöveg:




A fügefa sokkal nagyobb, mint a képről gondolnánk. És hamarosan sok finom fügével fogja a gondoskodást meghálálni.

Ez a számomra csodaszép fogas "csak" a tornácon kapott helyet, igaz, a feladata fontos :)


És három kép a szobából:


Sajnálatosan a többi bent készült kép nem ütötte meg a blogba feltehető mértéket, ennek oka, hogy még nem sikerült tökéletesen megtanulnom a fényképezőgép beállítását zárt térben. Pedig lefényképeztem még a konyha padlóját, ami szerintem kb a nagyszüleimmel lehet egyidős, hatszögletű, vörösesbarna, kőből készült. Készítettem képet a konyha falán végigfutó polcról, amin régi szódásüveg, kancsók, tálak, régi üvegek, Miska-kancsó volt.

A ház kicsisége ellenére minden kényelemmel felszerelt, a régi bútorok és a padló kellemesen nyikorgós, és ami a fontos: patyolat tisztán vehettük birtokba a házat.

A konyhában minden volt, amire szükségünk volt, és egy hosszabb ott-tartózkodásra is megfelelő, még olyan családnak is, akik nemcsak annyit akarnak főzni egy nyaraláson, mint én.)
(ez nekem fontos, egy néhány évvel ezelőtti nyaralás keserves emléke volt, hogy akármilyen edényben akármit főztem, leégett.Egész életemben nem kűzdöttem annyit a mosogatással, mint akkor, ezért megfogadtam, hogy a jól bevált teflonos wok serpenyőm nélkül nem megyek sehova nyaralni)
Minden kényelmi felszerelésen túl, a háziúr segített becipelni a táskáinkat, lenyírta a füvet, tanácsot adott, hogy ne Harkányba menjek fürdeni a gyerekekkel, hanem Szigetvárra, mert az jobb is és olcsóbb is, hajnalban észrevétlenül kivitte a kukát az udvarról, amikor a napja volt...
És ami nekem még tetszett: kaptunk kedvezményre jogosító kupont a településen található csárdába. A kaja nagyon finom volt, a mennyiség tökéletes, és a kupon nélkül sem drága. De ebben nekem az összefogás tetszik, több kellene belőle ebben az országban.

Ja, majdnem elfelejtettem: az egész napos jövés-menés után nem volt energiám semmi alkotó tevékenységet folytatni...