2011. november 28., hétfő

Tegnap este

Elkényeztettem a gyerekeimet, ez az igazság....nemcsak a kicsit, a nagyokat is. De ki kényeztesse őket, ha nem az anyukájuk?

Tegnap este a Vince sehogy nem akart elaludni. Ez nálunk úgy történik, hogy mellé kell bújni :). Szeretem ezeket a perceket, ilyenkor jókat szoktunk beszélgetni, akár a napközben történtekről, akár az olvasott meséről. Vagy a Mikulásról, akit most már nagyon várunk. Csak mi ketten :). Tegnap már sokat beszélgettünk, aztán próbáltam szigorú lenni, hogy csukja be a szemét és aludjon, na ez nem ment. Lehet hogy a szigor se volt az igazi? :). Már nem tudtam mit kitalálni, mondtam, hogy én elfordulok alvósba (bal oldalamon, magzati pózban, jelen esetben háttal neki), ő meg csinál amit akar...Mit gondoltok mit akart? Átmászott rajtam, kifli pózban az ölembe, magára húzta a kezemet és azt mondta: belebújtam a szeretetbe :). És kettő perc múlva már aludt is!!!

2 megjegyzés:

2023

 Így január végén ideje megírnom az összefoglalót,  a szokásos pár sort az elmúlt évről. A lényeg: nagy baj nem érte a családot, továbbra is...