Egy néni a faluból, akivel szoktunk kézimunkáról, kötésről beszélni, kért meg hogy kössek mikulásra az unokáinak zoknit. Az idő nagyon rövid volt, az itthon levő fonalaimat használtam fel. Főleg azért mert a legkisebb 22-es, a két középső 31-es, a nagy meg 36-os...nagyjából maradék fonalból kijöttek. Örült neki, remélem a gyerekek is.
2021. december 31., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2026/14.
Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...
-
Balogh W. Orsolya: A szexéhes anyuka Az első könyv amit a szerzőtől olvastam. A címének megfelelően nem vártam magvas gondolatokat, pont a...
-
Kerry Fisher: Az anya, aki lehettem volna Ez megint egy érdekes és egyben nehéz könyv nekem. Anyaként, főleg egyedülálló anyaként időnkén...
-
Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése