Csapatépítő vacsi

 Szerencsés embernek érzem magam, a munkahelyem légköre miatt. Nyilván itt is vannak feszültségek, csoportok, mint mindenhol, de a vezetőség igyekszik ezeket elsimítani, megoldani. Szinte hétről hétre vannak ötletek, feladatok, egyrészt a még jobb munkaszervezés megvalósítására, másrészt arra, hogy ne csak dolgozzunk együtt, egymás mellett, hanem akár barátkozzunk is. Ez szerintem tök jó, összekovácsol bennünket. Ilyen leeresztős, kötetlen beszélgetéseknél ismerjük meg egymást, itt derülhetnek ki azok a dolgok, gondok, amik a kollégák hangulatát befolyásolja, akármilyen irányba is. A hajtós munkanapokon erre nincs idő, nincs hely, mindenki csak a közvetlen kollégájával beszélget. Egy ilyen alkalom volt múlt pénteken, amikor egy budapesti étteremben vacsoráztunk, beszélgettünk egész este. A hely: MészárSteak . (Magamtól sose mentem volna ilyen helyre, nem gondoltam hogy élvezném) Életem első közepesen átsütött sztékje...hmmm, nagyon finom volt. Az étterem maga egyszerűen piros-fekete, hangulatos hely. Az ételek nagyon nagyon finomak voltak, a kiszolgálás kifogástalan. Nagyon jó este volt.