Egy közepesen mozgalmas és érdekes hét volt a munkahelyemen. Annál több izgalmat adott az itthoni élet. Hét elején kiderült hogy a nyaralást újra kell tervezni, a dátum ütközik egy másik, nem változtathatóval. Szállásokat kerestünk, térképeket böngésztünk, hétvégén megkérdeztük akinél lefoglaltuk, hogy nem lehet e áttenni a nekünk jó időpontra. De lehet 😍, tehát ez a probléma megoldódott.
Csütörtökön váratlan de örömteli hírt kaptam: a Kedvesem velünk tudja tölteni a hétvégét. Tehát szerveztünk egy jó kis kirándulást, Martonvásárba. Ő nem volt még ott, mi szeretjük. Napsütéses, csodálatos kirándulóidő volt. Kispasi is velünk töltötte a hétvégét, nagyon boldog volt. Jól szórakoztunk, bohóckodtak a fiúk. Kispasi mesélte a tesójának vasárnap este, hogy neki szombaton gyereknap volt...A séta után a szomszédos Postakocsi étteremben ebédeltünk, aztán sütiztünk.
A tó felszínét az árnyékos részeken jéghártya borította, a napsütéses helyeken rengeteg boldog kacsa úszkált.
Sokféle évszakban láttam már a parkot, de ilyen "csupasz" tavasszal még sose. Nyílik a téltemető egy sávban, lekerítés és tábla jelzi hogy vigyázzunk a kis sárga virágokra:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése