Happy day 60. (2020 nyár/1.)

Csodaszép vasárnap volt 😃 Otthon, a szüleimnél, a gyerekeimmel. Reggel már sok nevetéssel indultunk, viszonylag időben, így a kertben sütögetett ebéd elkészítésekor már ott voltunk. Nem tudtunk segíteni, az én drága Anyukám és Apukám mindent elintézett. A gyerekek kívánságára karamellás krémes is készült, a kajakóma egyértelműen bekövetkezett. Anyával felmentünk a tetőtérbe, a kincses barlangba, jót beszélgettünk.

Aztán kirándulni mentünk, a felsőőrsi kilátóba. Anyáék szerint már voltam ott, szerintem nem. Egy baj van a kilátókkal: magasan vannak. Kifulladtam, kiköptem a tüdőmet, de a látvány megérte:

Egy kis séta Balatonalmádiban:

Imádom a Balatont! Amikor a parton sétálok, mindig olyan érzésem van, hogy hazaértem. Ilyen érzés volt amikor Sümeg felé kirándultam is, a Balaton- felvidék kis falvai is vonzanak. Nem fogok én a jelenlegi városomban megöregedni...több mint húsz éve itt élek, de nem érzem hogy ez az én világom. És azt is mondtam már, hogy biztos nem is erre jár a pasi akivel élni fogok, azért nem találkoztunk még...

Happy day 59.

Ez egy furcsa szombat, meg is visel lelkileg:

Reggel suliba mentem, jó volt újra találkozni a többiekkel és hallgatni a Tanárúr magyarázatát. A vizsgára felkészítés volt a téma, néha a tőle megszokott sztorizgatással, néha értelmes magyarázattal. A baj az, hogy a feladatsorban, amit megcsináltunk, volt egy csomó olyan szó, kifejezés, amit soha nem hallottunk..nemcsak én, a többiek se. Izgi vizsga lesz az biztos, egyik pillanatban azt éreztem hogy nem tudok semmit a másikban pedig hogy nem is lesz itt olyan nagy baj, mégse veszett el minden tudás.

Gyalog jöttem haza, át a városon, a gyerekek elvitték az autómat. Ennek örömére ma ismét meglett az év elején célul kitűzött 8000 lépés 😉

Délután átsétáltunk a Kispasival a játékboltba, BANG kiegészítőt venni...ez az a furcsa játék amivel nehezen barátkozom össze de a gyerekek szeretik. Este jót játszottunk, sok nevetéssel. Szeretem a gyerekeimet, el se tudom képzelni mi lenne ha ők nem lennének.

Happy day 58.

Dolgozni voltam, sok elintéznivaló összejött, de jól haladtam vele.

Délután a lányok kiflit sütöttek, holnap buliba mennek...3 kg lisztből...mint egy pékségben

Este filmet néztünk, együtt, Mamma Mia 1-2. Az első részt imádom, nagyon sokszor láttam már, a másodikat most először de nem is tetszett...

Holnap iskola...teljesen hülyének érzem magam, ma is kellett volna tanulnom, de inkább a gyerekekkel voltam. Majd túlleszünk ezen is.

Happy day 57.

Ma végre elintéztem Kispasi babakötvényéhez az adategyeztetést. Igen, nem tévedés, jól írtam: egy jelenleg is kiskorú gyermek 12 évvel ezelőtt nyitott számlája, amihez én vagyok a felnőtt. Lemásolták a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját, aláírtam, azt is hogy oldották a számla lezárását. Mindezt úgy, hogy tőlem semmiféle azonosítót nem kértek, ennyi erővel anyukám is lehetett volna aki a gyereket elkíséri. És ha elvesztettem volna az iratait? Egy ideje már ráadásul ezzel a levéllel együtt hordtam...oké, hogy ezzel a számlával még öt évig semmit nem tud kezdeni, de akkor is...vagy csak én gondolom túl?

Bolond idő van ma, reggel iszonyatos fejfájással ébredtem, délelőtt egész jó idő volt de aztán úgy feltámadt a szél, hogy a korlátról leszedtem a ládákat. A hatalmas fejű piros muskátlikat letörte mire észrevettem. A lógókat még hagytam, de rendesen pörgeti őket a szél.

A nap többi részében küzdöttem a tanulással, de ez a szenvedések csúcsa most nekem...

Muskátlik a szél előtt

Kinyílt végre az első estike (?)

Szépséges piros petúnia

Virágözönben a fukszia

Erősödnek az áttelelt futók is

Halványlila, de pár nap múlva jobb képek is készülhetnek

Eperbújócska

Happy day 56.

Ez most egy rendhagyó bejegyzés lesz, a telefonomon találtam egy csomó képet amit nem osztottam még meg:

Nem kimondottan szép de nagyon finom. Még marcipándarabok is kerültek bele 

Nem vagyok kimondottan pékségbe járós fajta, egy csomó dolgot megsütök itthon, vagy iskolaidőben megvettem a Lidl-ben, kb hetente egyszer. A karantén változtatott ezen egy kicsit, néha bementem az épp útba eső pékségbe, kakaós kalácsért, vagy mákosért, az már csak a hab volt a tortán, hogyha meggy is volt bennük. Kispasi rákapott, megpróbáltam megcsinálni. A fátyolkalács receptjét használtam fel, nem volt tökéletes, de egyrészt tudom mit kell legközelebb másképp csinálni, másrészt szerinte tökéletes volt, gyorsan el is fogyott:

Apukám mazsolás kalácsa készült tegnap, abból kimarad négy tojásfehérje...tehát lett belőle, meg a múltkori maradék tojásfehérjéből csokis süti a lefagyasztott tojásfehérje is felverhető):

A kalács:

És a mai kenyérkénk, tegnap gyúrtam be, ma reggel sült meg. Teljes kiőrlésű liszt, fehérliszt, chia mag, lenmag.

Happy day 55.

Tegnap kirándultunk, csak este nem sikerült a képeket feltölteni:
A helyszín: Fehérvárcsurgó, víztározó
Napsütéses de bolond szeles idő volt, jólesett kimozdulni, sétálni:

Az élethez az elmúlás is hozzátartozik...hatalmas haltetemeket sodort partra a víz, Egyszemlány lába a viszonyítás miatt :

Ez egyébként horgászparadicsom, rengeteg ember volt kint, horgászok. 

A mai nap ehhez képest teljesen egyszerű, unalmas, tanulós, dolgozós.

Happy day 54.

Nagyonnagyon jó volt ez a hétvége és mivel hosszú, a mai nap volt a vége. 

Az összes gyerekem itthon, a párjaikkal, rengeteg móka és kacagás, társasjáték, kártya. És sok kaja, nasi, mosogatnivaló pohár és tányér. De ez az a munka, ami nem is munka: igazán dicséretnek érzem hogy napok óta itt tanyázna a felnőtt gyerekeim 😃
Nem akarok keresgélni, nem akarok kényszerből beszélgetni, hogy ez ne legyen egy magányos nyár. Elengedtem a keresést, eddig nem tudtam milyen érzés ez...mondani már mondtam, de az érzést most tudom. Most csak várok...ha akar, megtalál. Addig élek a gyerekeimmel, a gyerekeimnek...és ha túl leszek a vizsgámon, egy csomó olyan dolgot fogok csinálni, amire eddig nem jutott idő...ezek a dolgok építeni fognak engem.