Ez egy furcsa szombat, meg is visel lelkileg:
Reggel suliba mentem, jó volt újra találkozni a többiekkel és hallgatni a Tanárúr magyarázatát. A vizsgára felkészítés volt a téma, néha a tőle megszokott sztorizgatással, néha értelmes magyarázattal. A baj az, hogy a feladatsorban, amit megcsináltunk, volt egy csomó olyan szó, kifejezés, amit soha nem hallottunk..nemcsak én, a többiek se. Izgi vizsga lesz az biztos, egyik pillanatban azt éreztem hogy nem tudok semmit a másikban pedig hogy nem is lesz itt olyan nagy baj, mégse veszett el minden tudás.
Gyalog jöttem haza, át a városon, a gyerekek elvitték az autómat. Ennek örömére ma ismét meglett az év elején célul kitűzött 8000 lépés 😉
Délután átsétáltunk a Kispasival a játékboltba, BANG kiegészítőt venni...ez az a furcsa játék amivel nehezen barátkozom össze de a gyerekek szeretik. Este jót játszottunk, sok nevetéssel. Szeretem a gyerekeimet, el se tudom képzelni mi lenne ha ők nem lennének.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése