Dolgoztam sokat, rengeteget, vissza kell szokni a munkába. Délutánra rendesen elfáradtam, aludtam kb negyed órát. Aztán fölmentem egy barátnőmhöz, két emelettel feljebb. Barátnő? Az ismerősnél több, de határozottan barátnak nem mondanám. Időnként összejövünk, iszunk egy pohár eperbort, beszélgetünk. De jól van ez így, nem kell mindig egymás nyakán lógni...
Érdekes volt, mert azt mondta, ő mindig belőlem merít erőt...mert én céltudatosan, határozottan élem az életem...ez megdöbbentett, gyakorlatilag ő mégiscsak inkább kívülállóként lát engem.
.jpeg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése