2026. január 4., vasárnap

Veganuár 4.

 R: purpur kifli a maradék humuszos lencsés krémmel és fél avokádó, paradicsom 

E: sóska krumplival 

U: tejeskávé sajtos rúd (sose fogy el)

V: nutellás kenyér 

Lelkileg készülök a holnaptól folytatódó bolondokházára...

Olvastam 2026/1.

 Lakatos Levente: Vörös 

Ez megint egy első, megint egy döcögősen induló, megint egy majdnem félretett. Egy ideje már kerestem a könyveit a könyvtárban, de soha nem volt benn egy sem. Hát nem kell mondanom, hogy ez még kíváncsibbá tett...és aztán a karácsony előtti utolsó vadászaton megtaláltam. 
Az érzéseim vegyesek vele kapcsolatban: biztos rosszul tudom, de az ő  könyvei súrolják az erotikus irodalmat...ez nem. A történet nagyon nehezen indult, több rejtélyes szálon, volt hogy nem is értettem mi mivel hogy kapcsolódik. Egy szegény lány, aki ráadásul egy kuplerájban dolgozik és egy nagyon gazdag férfi kapcsolatáról szól, tulajdonképpen szerelmük kialakulásáról, de a mellékszálak elég rendesen bekavarnak az életükbe. Egy kicsit krimi, egy kicsit kaland, egy kicsit romantika.
Tőle kell még olvasnom valamit, kíváncsi vagyok változik-e a véleményem.

2026. január 3., szombat

Veganuár 3.

 Azt már régen mondtam, hogy a fogyókúra anyaként extra nehéz terep...főleg ha a kb mindennapos főzés a feladat. Ha megkérdeztem a gyerekeket hogy mit főzze, nagyon sokszor csak a megszokott dolgokat hallottam: nem tudom, nekem mindegy, valami finomat...uge ismerős? Ilyenkor vagy valami olyan készült, ami eszembe jutott (= tehát szívesen ettem) vagy amihez minden volt itthon, vagy pl gyorsan kész volt és mindenki szerette...pl rántott hús, általában panírozva várt a sorára a fagyasztóban vagy sült csirke amit csak egy kis fűszerezés után be kellett rakni a sütőbe vagy pl tarhonyás hús vagy rizseshús, amiből esélyes volt hogy tudok akkora adagot csinálni hogy másnapra is maradjon...Ezeket eáadásul mind szeretem is. Persze megtehettem volna hogy magamnak külön főzök, de az sem időben sem anyagilag nem volt megoldható. És itt érkeztünk el a mai nehézséghez: Tegnap kérdeztem Kispasit, hogy mit enne ma...azt mondta rizseshúst...egy akkora tál kísértés lett belőle, hogy reményeim szerint még hétfőn ezt viszi  a suliba. Ellenálltam, csak egy kocka husit kóstoltam hogy elég puha-e.

Ugye milyen szép lett? Felhasználtam hozzá a hűtőben árválkodó sült virsli és kolbász maradékot, ezzel ügyesen egy kísértéstől megmentettem magam.

R: tejeskávé zabtejjel egy szelet kenyér margarinnal és egy fél avokádóval

T: három sajtosrúd

E: a maradék lencsefőzelék (nem volt egy igazi adag)

U: réteges sali, sajtos rúd

V: kimaradt (hazudnék ha azt mondanám nem voltam éhes, de erősebb voltam)

Olvastam 2025

 Az olvashatnékom egy rég elfeledett jó szokás felelevenedése volt a tavalyi évben. Kamaszkorom óta nem játam könyvtárban sem. Amikor elkezdtem, volt egy gondolatom, hogy milyen jó lenne elolvasni 52 könyvet egy év alatt. 41 lett, de nem vagyok csalódott. Messze felülmúltam az elmúlt években való olvasásomat és így van még fejlődnöm az idén. Voltak nagyon gyorsan és nagyon döcögősen olvasható könyvek és 2-3 olyan is, amit egyszerűen nem tudtam elolvasni. 

Az év során majdnem minden Baráth Viktória könyvet elolvastam, ez örömmel tölt el. Ő volt az, akinél rádöbbentem hogy milyen sokat számít hogy kitől mit olvasunk először. Ezt a felfedezést igyekszem majd nem elfelejteni és a nem annyira kedvenceknek új esélyt adni.

Sok könyv helyszíne volt Toscana és Provance vagy a Riviéra...nem tagadom, imádom helyek számomra. Ha lehetne felkerekednék és egy kis faluban kezdenék új életet. Ahogy tette ezt nagyon sok szereplő a könyveimben és persze a szerelem is mindig megjelent...nem gondolom hogy nagyon fog változni a jövőben az olvasott könyvek stílusa, szóval biztos nem fogok sem történelmi regényt sem háborús vagy útleírásos könyvet olvasni, de azért majd időnként egy-egy klasszikusabb darabot megpróbálok.

Ez tehát egy olyan folyamat az életemben, amit viszek tovább az új évben is...

2026. január 2., péntek

Veganuár 2.

 Nem tartott sokáig hogy ismét bebizonyodjon hogy egyfajta konyhamalac vagyok itthon...pl a tegnapi lencsefőzelékhez készült sült kolbász és sült virsli... mondtam Kispasinak hogy tervezze be a napba a maradék elpusztítását, de azt mondta nem fog menni... máskor simán megettem volna, most csakazértis nem fogom...

R: tulajdonképpen kimaradt, későn keltem, csak kávét ittam, zabtejjel

E: lencsefőzelék 

U: fagyasztott gyümölcs, kávé zabtejjel és sajtos rúd 

V: réteges sali, amiben van ugyan tojás de nem dobhatom ki... és mégis kisebb hibának érzem mint a sült kolbászt

Ha elfogy minden ami az ünnepek és a kiszámíthatatlan létszám miatti maradék, könnyebb dolgom lesz, érzem.

2026. január 1., csütörtök

Olvastam 2025/41.

 Holly Martin: Egy nyár az álmok nyomában

Úgy emlékszem már valamikor régebben írtam, hogy amikor könyvet választok, nem nézem meg mi van a hátuljára írva, a borító dönt (egyszer azért kinyitom és belelapozok, de csak hogy a betűméretet megnézzem)...Ennek a könyvnek a borítóján ugyanilyen szép nagy betűkkel volt írva a cím, ahogy itt látszik, tehát kihúztam...és akkor megláttam a hőlégballont és tudtam hogy hazajön velem. Az év egyik legjobb választása volt, mindenképpen olvassátok el ha tehetitek.
Eva, édesanyja halála után megtalálja a házuk padlásán egy régi ládikóban anyja "Álomlistáját". Nagyon kívül esik a komfortzónáján hogy kimozduljon a lakásból de elindul hogy anyja helyett valóra váltsa az álmokat. Egy utazási iroda segítségét kéri az összeállításban, akik kísérőt is biztosítanak az útra. Egy véletlen miatt a megbeszélt kísérő helyett Thor, az addig nagyképűnek tartott férfi jelenik meg induláskor a reptéren. Ó igen, persze hogy szerelem lesz belőle. Ennek kialakulása már magában megérne egy regényt, de az útleírások, az élmény ahogy Eva eljut a zsiráfos hotelbe, Hőlégballonozni, énekelni az Eiffel torony tetejére, énekelni a királynő előtt, búvárkodni, cseresznyevirágzást nézni, északi fényt nézni, Dániába, anyja vágyott városába ahol véletlenül Thor született és a családja rögtön szeretettel fogadja őt. Eva egy egyéjszakás kalandból született, ám az út folyamán találkozik apjával, akivel már első találkozáskor megbeszélnek néhány dolgot és megegyeznek hogy többé nem veszítik egymást szem elől.

Veganuár 1.

 A cím egy új "sorozat" elindulását jelzi, egy kihívás tőlem nekem.

Olyan sokat változott a testem az év folyamán, persze nem jó írányba, hogy próbálkozom...Nem ettem mást vagy másképp vagy többet mint eddig, mégis kb +15 kg lett az eredmény...ráadásul úgy, hogy közben rengeteget fájt a gyomrom és nagyon gyakran lufihoz hasonlóra felfújódott a pocakom...nem volt jó érzés. A próbálkozásaimmal arra rájöttem, hogy a glutén nem igazán barátom, legalábbis naponta nem ehetek pl kenyeret mert aztán egy egész kis mennyiségtől, pl egy főzelékben levő rántástól is vacakul leszek. Sokat olvastam mindenfélét, azt is, hogy az állati eredetű dolgokra tulajdonképpen nincs is szükségünk ráadásul a feldolgozott húsok mindenféle adalékanyagot tartalmaznak, tartalmazhatnak, melyek egészségessége megkérdőjelezhető. 

Megpróbálom a hónap folyamán a húst teljesen kiiktatni az étrendemből, az egyéb állati eredetű dolgokat pedig minimalizálni. (ma reggel pl megszokásból tejet tettem a kávémba mert épp nem volt bontott növényi tej a hűtőben.) Tulajdonképpen fel vagyok készülve rá, hogy hibázni fogok, de anyukám tiramisujára nem mondhatok nemet, ugye? Amikor magamnak, magunknak főzök az más, de nem fogok rögtön túlzásokba esni. És ami a legfontosabb, nem fogok kudarcként megélni egy napot sem, amibe hiba csúszik.

Úgy tervezem minden nap leírom mit ettem, hogy akár ötletet meríthessek később.

R: lencsesaláta (Lidl) humusszal, pur-pur stangli

E: lencsefőzelék (virsli és mindenféle feltét nélkül) 

    tiramisu (tejjel készült), sajtos rúd

U: mandarin, alma, mandula

V: lencsefőzelék

Másodlagos cél, de hátha csökken ez a szám a hónap végére: 113.3 (2025.12.31.)

Olvastam 2026/15.

 Hidasi Judit: Végre megérkeztél hozzám Egy újabb történet Balatonfaluból, ami pont annyira aranyos és letehetetlen mint a többi. Jó lett vo...