2014. március 31., hétfő

2014/2-6 Zoknik

Egy kisfiúnak, kb 32-es méret

Ez felnőtt méret mindegyik, érdekes volt a fonal, nem tudtam eldönteni tetszik-e


Szeretem..Opal

Ezt is elajándékoztam :)

2014. március 29., szombat

2014/1 Babaruhácskák

Egy volt osztálytársam kislányának a babájának készültek:



Nagyon kellemes volt ez a fonal, a kis sapi annyira aranyos lett, hogy Eszterem kért egyet magának őszre :)
(Bocs, a rossz februári fényviszonyok és a telefon együttes eredménye)

Elkezdődött 2014

Már 3 hónap el is múlt belőle...

Megírtam a Milyen volt 2013? című összefoglalót, de nem tettem közzé...Bevallom, elment tőle a bátorságom...és ez rossz érzés volt, és csak halogattam, hogy csiszolok rajta és majd közzéteszem, de nem így történt. És közben ment az idő...aztán úgy gondoltam, ha nem őszinte a blogolás, akkor nincs is értelme...és ezért nem írtam....

Most idemásolom azt az irományomat:

"Megint vége egy évnek, egy blogolós évnek. Megint kevesebbet kötöttem és blogoltam mint egy évvel ezelőtt, de ennek biztos oka van. :) Jövőre igyekszem majd pótolni...

Hogy milyen volt az az év? Küzdelmes...nem szeretem a 13-as számot, de úgy emlékszem nem eleve vesztesként indultam neki az évnek :)
Szerencsére körülöttem mindenki egészséges, ez a legjobb dolog, ami történt. Nagymamám, Anya, Apa, akikre mindig mindenben számíthatok. Remélem én is tudok majd ilyen biztos hátország lenni a gyerekeim életében.
A gyerekeim továbbra is szépek és okosak, hárman háromfélék, csodálatosak, értük mindent érdemes. Az idén többször, sokszor éreztem, hogy nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen gyerekeim vannak. És bebizonyosodott, hogy a nevelés meghozza gyümölcsét, a sok beszélgetés és játék csodálatos csapatot képes kovácsolni a gyerekekből, akik ha kell felnőttként tudnak reagálni és viselkedni. Szeretem hogy mindennapos az "egy mindenkiért mindenki egyért"-mondat működése. Jó lenne, ha az élet más területén is így működne a csapatmunka.Az idén minden eddiginél jobban éreztem, hogy együtt könnyebben menne sok minden, csak valahogy mindig nem úgy alakult. Újra, sokadszor, sokféle szempontból bebizonyosodott, hogy csak magamra és a hozzám igazán közel álló néhány emberre számíthatok, bármiről legyen is szó. Az ezzel való szembesülés az év folyamán egyformán okozott jó és nagyon rossz perceket. Attól függően, milyen volt az alaphangulatom éppen. A hullámzó egy jó kifejezés erre, pl..:)
Dolgoztam, dolgozgattam, ez sokkal nagyobb erőfeszítést igényelt, mint hittem. Korlátaimat igen erőszakosan kellett döngetnem, nagyon remélem hogy  végre ledőltek végleg. A siker is olyan hullámzó volt, mint a kedvem a döngetéshez...

Kézimunka terén a csereberéket szerettem az idén. Játék felnőtteknek. Amikor nagyon igyekszel olyat készíteni, ami tökéletes, hiszen aki kapja, az is hozzáértő, hordható legyen, lehetőleg megfeleljen egy ismeretlen ember ízlésének. Nagyon nehéz, de legyőzhető feladat :). Nekem ebben a játékban tényleg mindegy volt, hogy mit kapok. Tudtam, hogy valaki odafigyeléssel, szeretettel készítette nekem. Az meg csak hatalmas hab a csokoládétortán, hogy mindkétszer olyat kaptam, ami nagyon tetszik :)"

Most, hogy így újra elővettem és elolvastam, nem is tudom miért halogattam....

2013. december 30., hétfő

2013/27-28-29 Szett magamnak

Aki ismer, tudja, hogy sálat már októbertől kezdve hordok, egészen addig, amíg nem lehet rövidujjúban járni. Azt hiszem sál nélkül megfagynék :).
A sapka viszont már nem ennyire kedvenc. Gyerekként is csak a sarokig hordtam, amíg Anyukám látott...most meg csak akkor, ha esik a hó és nagyon hideg van. A nagyon hideg magában nekem nem elég, esni is kell  :).   Ezért lepődtem meg magamon, amikor karácsony másnapján elkezdtem egy sapkát kötni magamnak. Egy olyan fonalból, ami kb egy éve, de lehet hogy több, itt volt a szekrényben. A Tesómtól kaptam, két egyforma színű gombolyag, meg egy nagyon hasonló.
A kesztyűket is szeretem, kimondottan az egyujjas formát, sőt, a "kukás" a kedvencem, illetve a visszahajtós.
A fonalat az utolsó méterig felhasználtam, remélem lesz tél, hogy hordhassam is :)
(Eszterem még nem látta, lehet hogy az övé lesz? )







2013/26 Utolsó őszi színű zokni

Elfogyott ez a fonalam, így biztosan nem készül több ilyen színű zokni 



2013. december 23., hétfő

Karácsony 2013




Eljött ez a nap is...kész a karácsonyfa, és megint nem buktunk le :)
Az idén valami másra vágytam, ezért a megszokott piros gömbök és szalmadíszek helyett barnás és arany gömbök kerültek a fára.

Nagyon érdekes volt nekem ez az adventi időszak...lassan ment az idő, nagyon szerettem volna már novemberben díszíteni :). Az erkély kész is volt már november végén, a piros koszorú ott lóg, Anya csinálta. Vágytam a karácsonyra, a nyugalomra, a gyerekekkel és a Szüleimmel levésre. (mint egy gyerek, úgy várom a holnap esti, közös  társasjátékozást...máskor is szoktunk, nem kell ehhez ünnepnek lenni, de ez is hozzá tartozik :) ) Úgy gondolom, a következő év mozgalmas lesz, változást érzek.Várom, szeretném, teszek érte, szeretném ha csupa jó dolog történne velem, velünk :)

Nagyon boldog karácsonyt kívánok minden olvasómnak :)

2013/25 Junne Bunnies Shawl

Kedves kötős barátnőmnek készült el ez a kendő. A tavalyihoz hasonló méretű lett, a fonal ugyanaz, csak a szín más.
Amikor Anyukám kendőjéhez kellett fonalat rendeltem, nem akartam, hogy a futár csak egy gombolyaggal jöjjön, tehát rendeltem még kettőt. Ezt a barnás színűt. Hamar rájöttem, hogy nem az én szinem, de az ősszel mégis elkezdtem ez a kendőt. Zsuzsa meglátta, tetszett neki, megkötöttem.
Szeretem ebben a mintában a szabadságot, de nem szerettem a végén a 384 szemet leláncolni. Mivel műszálas és mohair, a mosás és a blokkolás elmaradt.

Olvastam 2026/14.

 Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...