2012. február 3., péntek

:)

Szerencsésen túlvagyunk egy orrmandula-műtéten a Vincével. Nem az első gyerekem, nem az első ilyen műtét miatt aggódtam a műtő előtt álldogálva, neki sem ez volt az első műtétje, ráadásul a többi volt a komolyabb, de annyira ideges voltam, hogy két éjszakát nem aludtam előtte. Ez egy magamtól ismeretlen reakció volt, most olyan vagyok mint egy citrom, amit kifacsartak. Agyilag és fizikailag is.

4 megjegyzés:

  1. Mielőbbi gyors gyógyulást, kipihenést!

    VálaszTörlés
  2. Gyors gyógyulást kívánok!

    Ide írom, hogy Moncsi is megszabadult az epekövétől, jól van, (személyesen láttam) és üdvözöl mindenkit!

    VálaszTörlés
  3. Moncsi itt is van, és gyógyulást kíván a kislegénynek. Kicsit kómás voltam, de azért gondoltam Rátok! Puszi!

    VálaszTörlés
  4. Akkor most, hogy már szerencsésen túl vagytok rajta, hamar aludd ki magad. Vincének pedig gyors regenerálódást kívánok. :)

    VálaszTörlés

2023

 Így január végén ideje megírnom az összefoglalót,  a szokásos pár sort az elmúlt évről. A lényeg: nagy baj nem érte a családot, továbbra is...