2021. október 12., kedd

12.

 Tegnap este, ma hajnalig jót beszélgettünk a Kedvesemmel...a világ dolgairól, a tervekről, a jövőről...alakul, együtt lenni jó...végre valóra válnak az álmaim, remélem.

Sikítani akarok... vannak helyzetek, amikor az ember nem mondhatja ki amit gondol...úgy érzem holnaptól akár nyuszijelmezben is  járhatnék, az is mindegy van-e rajtam sapka vagy nincs...én nem bántottam, mégis naponta belémrúg...a gonosz, rosszindulatú, megkeseredett emberrel nem tudok mit kezdeni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Olvastam 2026/14.

 Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét Marisa élete megváltozik amikor nagypapája meghal. Búskomor lesz, nem szívesen van ember...