Tegnap este, ma hajnalig jót beszélgettünk a Kedvesemmel...a világ dolgairól, a tervekről, a jövőről...alakul, együtt lenni jó...végre valóra válnak az álmaim, remélem.
Sikítani akarok... vannak helyzetek, amikor az ember nem mondhatja ki amit gondol...úgy érzem holnaptól akár nyuszijelmezben is járhatnék, az is mindegy van-e rajtam sapka vagy nincs...én nem bántottam, mégis naponta belémrúg...a gonosz, rosszindulatú, megkeseredett emberrel nem tudok mit kezdeni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése