Szeretem az ilyen semmilyen napokat. Azt hiszem erre van szükségem, teszem a dolgom, csinálom a feladataimat, segítem a kollégáimat és nem kell azzal foglalkoznom hogy ki hogy néz rám, ki mit gondol. Senki nem tud rólam semmit, senkivel nem beszélem meg sem az örömöm, sem a bánatom. Ez egy pajzs, amin nem jön át a gonoszság. De továbbra is hiszek a karmában...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Olvastam 2026/16.
Katie Fforde: Egy varázslatos este Amikor a könyvtárban keresgélek, gyakran nézegetem az ő könyveit. Lehet hogy azért mert sok van? Eddig e...
-
Hosszas harcok árán kész lett végre! Harcoltam magammal, hogy csakazértis meg tudom csinálni, többször elkeseredtem, hol jobban, hol kevésbé... -
.jpeg)
Kerry Fisher: Az anya, aki lehettem volna Ez megint egy érdekes és egyben nehéz könyv nekem. Anyaként, főleg egyedülálló anyaként időnkén... -
Katie Fforde: Egy varázslatos este Amikor a könyvtárban keresgélek, gyakran nézegetem az ő könyveit. Lehet hogy azért mert sok van? Eddig e...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése